quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 22. kedd
  -  Csilla, Noémi
Promenad.hu archívum

Rétvári: csökkentek a jövedelmi különbségek országon belül, valamint férfiak és nők között

2018. december 27.

Érezhetően kisebbek
a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban vagy kevésbé
fejlett régiói között az KSH legújabb adatai alapján, szintén kisebb a
különbség a nők és férfiak jövedelme között “a balliberális időszak
jövedelmi ollójához” képest – nyilatkozta az Emberi Erőforrások
Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Rétvári Bence azt mondta: 2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot. Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.

Kiemelte: 2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között. Ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító, észak-alföldi régió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.

Az államtitkár részletezte: 2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal az észak-alföldi régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, sőt, itt nőtt a legnagyobb mértékben, az országos átlagot is meghaladva, 14 százalékkal a gazdaságilag aktívak aránya. Mindezek mellett az Észak-Alföldön 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.

Rétvári Bence szerint az egyre csökkenő területi különbségek azt tanúsítják, hogy a kormány intézkedései elérik céljukat: míg a szocialisták 2010-et megelőzően segélyezéssel tartották fenn a különbségeket, addig “a munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat”. Úgy folytatta: Magyarországon jelenleg a korábbiakhoz képest “elképzelhetetlenül magas” a foglalkoztatottság és rekord alacsony szinten van a munkanélküliség. A területi adatok alapján álláspontja szerint egyértelmű, hogy a segélyek helyett a munka a kulcs a nagyobb anyagi biztonsághoz.

Kitért arra is, hogy a jövedelmek közötti különbségek mutatói nem csak területi alapon javultak. Hangsúlyozta: az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat; nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde. Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos. Ezzel párhuzamosan – közölte az államtitkár – a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett. Úgy fogalmazott: a balliberális kormányok csak nagyokat mondtak a nők helyzetének javításáról, valós intézkedéseik nem segítettek rajtuk. A gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a bölcsődefejlesztések, a Nők40 program, a gyermekek után járó pótszabadságok mind hozzájárulnak a nők gazdasági érvényesüléséhez, a női foglalkoztatás növeléséhez, amely 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most.

Az Eurostat adatai szerint 2017-ben az uniós országok között az 5. helyen állt Magyarország a női vezetők arányát tekintve. Magyarországon ez 39,4 százalék – ugyanennyi Svédországban, és csak Szlovénia, Lengyelország és Lettország előzi meg a magyarokat – nyilatkozta Rétvári Bence.