Összezuhant az ellenzék, növekedett a Fidesz-KDNP

Év végi összesítést készített a Magyar Idők a magyar pártok támogatottságáról négy közvélemény-kutató intézet adataira támaszkodva. Ebből általánosságban az derül ki, hogy az ellenzék rengeteg szavazót vesztett, míg a választások óta tovább nőtt a kormánypártok támogatottsága – írja az Origo.

A Jobbik és az LMP a legnagyobb vesztesei a mögöttünk álló
évnek – írja a Magyar Idők.

Ez azért fontos megállapítás, mert mindkét párt új, XXI.
századi pártnak nevezhető, ezek ellenére az ő biztos szavazótáboruk jelentősen
zsugorodott.

A négy legnagyobb hazai közvélemény-kutató intézet – a
Századvég Alapítvány, a Nézőpont Intézet, a Závecz Research, valamint a
Publicus Intézet – felméréséből kiderül, hogy a néppártosodó Jobbik a biztos
szavazóinak közel harmadát veszítette el a választások előestéje és az év vége
között.

Ez azt jelenti, hogy az elkötelezett Jobbik-szimpatizánsok
aránya 19-ről 12, illetve 13 százalékra zsugorodott.

Az LMP esetében mind a négy elemzőközpont nagyjából ötvenszázalékos
csökkenést regisztrált.

Botrányok

A Jobbik félresikerült balratolódása és a tiltott
pártfinanszírozás miatt kipattant botránya miatt már az év elején kevesebb
biztos szavazót tudhatott maga mögött, mint korábban, s a választás után
kirobbant pártszakadás és vezetői válság – Vona Gábor lemondása, egyes vezető
képviselőik eltávolítása, a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása számos országosan
ismert jobbikos politikus részvételével – további komoly vérveszteséget
jelentett az egykori állítólagos radikálisok számára.

A stabil szavazók elpártolásának több személyes botrány is
oka lehet – például a parlamenti mandátumáról végül is lemondott Szávay Istváné
–, amelyek azt mutatják, hogy a párt nem szakított a szélsőséges, rasszista és
antiszemita múltjával.

A Simicska Lajostól érkező „zacskós pénzekről” szóló
híradások is tovább rongálták a Jobbik hitelességét, így a népszerűségét – írja
a lap.

Az LMP esetében szintén súlyos belső válságról beszélhetünk,
amely a párt 6-8 százalékos biztos szavazótáborának nagyjából a felébe került.
A Ron Werber nevével fémjelzett és a párt korábbi arculatától idegen választási
kampánystratégia, majd az urnáknál mutatott várakozáson aluli szereplés,
amelyet Szél Bernadett vezetői pozíciójának meggyengülése, majd a társelnöki
posztról való lemondása és kilépése követett, a párt jelenleg is tartó
széthullását indította be.

A különböző lehallgatási és verekedési botrányok, eltiltások
és egyéb belharcok azt eredményezték, hogy az év végén mind a négy
elemzőintézet az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérte az LMP-t.

A kormánypártok
támogatottsága nőtt

A Fidesz–KDNP a választás előtti támogatottságához képest három
közvélemény-kutató mérése szerint is növelni tudta biztos szavazóinak a
táborát; a legtöbbel a Závecznél és a Publicusnál, amelyek márciusban 47
százalékot mértek, novemberben pedig 55, illetve 54 százalékot regisztráltak a
kormánypártoknál.

A választásokat követően stabil maradt a konzervatív pártkoalíció támogatottsága, amelyben szerepe lehetett az illegális migráció megakadályozására megszavazott Stop Soros! törvénycsomagnak, a családok támogatására hozott intézkedéseknek és a témában indított nemzeti konzultációnak is, valamint a széles körű béremeléseknek.

Erőszakos akciók

Az év végi tüntetéseken az LMP utcai és parlamenti
„gerillapolitizálása” leginkább az egy-két százalékon mért Momentum
Mozgaloméhoz hasonlítható, s a mérések szerint egyik párt népszerűségének sem tettek
jót az erőszakos akcióik.

A DK egész évben 5 százalék felett állt, míg az
MSZP–Párbeszéd 14-15 százalékot tudhat magáénak.

Forrás: origo.hu