Kiemelt fejlesztés lett a Szeged-Debrecen út
Változott a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások listája. Megépülhet az M4-es Szolnok és Berettyóújfalu között, gyorsforgalmi kapcsolat kötheti össze Debrecent, Szegedet, majd a mohácsi autópályahíd segítségével Pécset is.
Tucatnyi nagyváros vasútállomását alakítják át intermodális csomóponttá.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztések azt
jelentik, hogy a listán szereplők a beruházás lebonyolítása során
egyszerűbb, gyorsabb hatósági elbírálásban részesülhetnek. Emellett a
felsorolt fejlesztések esetében nagyobb a valószínűsége a
megvalósulásnak. A gyorsforgalmiút-fejlesztések esetében, miként a
kormányzat számos alkalommal hangsúlyozta, a cél a megyeszékhelyek és a
határátkelők kétszer két sávos elérése.
A mostani listában az utóbbiak közül szerepel az M6-os autópálya
Bóly–Ivándárda, országhatár közötti szakasza, az M3-as gyorsforgalmi út
Vásárosnamény és Beregdaróc, országhatár közötti rész előkészítése, a
14-es főút Vámosszabadi és a szlovák határ közti bővítése, valamint az
M8-as Körmend és a határ közti szakasza megépítése.
A megyeszékhelyek megközelítését segítő fejlesztések közé sorolták az
M7-es autópályát Zalaegerszeggel összekötő M76-ost, amely korábban
gyorsútként szerepelt, most autóút lett, és kiindulópontként bekerült a
holládi csomópont is. Szintén gyorsút lett volna az R11-es, amely
Esztergom és az M1-es autópálya közötti szakaszának fejlesztését
tartalmazta. (A módosítás után majd M100-asnak nevezik.) Ugyancsak
autóútként épül meg Kaposvár gyorsforgalmi kapcsolata az M7-es és a
somogyi megyeközpont között.
A 2010-es kormányváltás előtt nem fejlesztették az M4-est, helyette az M3-as–M35-ös, illetve az M5-ös–M43-as kerülőutak vezettek – volna – Erdély irányába. A kiemelt fejlesztések között most ott vannak mind a Budapest–Cegléd, mind a Cegléd–Törökszentmiklós (ez Szolnok északi elkerülője egy Tisza-híddal), mind a Törökszentmiklós és Berettyóújfalu közti szakaszok is. A Berettyóújfalu és Nagykereki (határátkelő) szakasz építése, mint ismert, már zajlik.
Fontos fejlesztések a fővárost elkerülő kelet–nyugati és észak–déli
közlekedési folyosók. Ezek közül kiemelkedik az M8-as autóútnak az M7-es
autópálya és Dunaújváros, valamint Dunavecse és Kecskemét (észak)
közötti szakasza előkészítése. Ennek az útnak a jelentősége, hogy a
nyugati határszéltől indulva, átkelve a Dunán, Kecskemét és Lajosmizse
között csatlakozik az M44-es gyorsforgalmi úthoz, amelynek segítségével a
keleti országhatárig vezet.
Ugyancsak elkerüli a fővárost a nagy ívű gyorsforgalmi gyűrű, amely a
Debrecen és Szeged közötti 2×2 sávos közúti kapcsolat kiépítésével
indul, része egy autópályahíd Mohácsnál, és kapcsolódik Pécshez. Az
észak–déli folyosók közül megemlíthetjük Kelet-Magyarország tengelyét,
amely a minap átadott M35-ös szakasz révén lehetővé teszi gyorsforgalmi
úton a Kassa–Debrecen–Nagyvárad útvonal használatát, amennyiben
elkészülnek a jelenleg is épülő M30-as és M4-es szakaszok.
A célok között szerepel a megyeközpontok új, korszerű intermodális
közlekedési csomópontjainak a kialakítása. Ennek az a lényege, hogy a
vasútállomások mellé, közvetlen közelébe költöztetik a
buszpályaudvarokat. Ezzel az átszállásokat kívánják megkönnyíteni,
valamint felszámolni azt a helyzetet, hogy párhuzamos útvonalakon
közlekedjenek állami támogatással működő közösségi rendszerek.
A vasúthálózat történelmi okokból úgy alakult ki, hogy az állomások általában távol vannak a városok központjától, míg a buszmegállók kényelmesen megközelíthető helyre kerültek. Az intermodális központokban a helyi, helyközi buszokról kényelmesen átszállhatnak az intercitykre az utasok. Az emlegetett kormányrendelet most felsorolja azokat a városokat, ahol intermodális központot építenek, ezek Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Kaposvár, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Tatabánya, Eger, Dunaújváros, Zalaegerszeg, Győr, Salgótarján, és bár nem megyeszékhely, de bevonták e körbe Kőszeget is.
Forrás: magyaridok.hu
