Az osztályfőnökök tűzték a szalagokat az Eötvös diákjaira

Az iskola eddigi szalagavatóinak történetében rendhagyó módon tartotta ünnepségét a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Eötvös József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pénteken a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.
Természetesen nem az egész ünnepség volt rendhagyó, csak annak egy része. A rendezvény hagyományos része volt a Himnusz és a Szózat, a 11. évfolyamot képviselő diák műsorközlése és egy 9. évfolyamos tanuló ünnepi üzenete.
Antal Liza 11. A osztályos tanuló volt az ünnepség műsorvezetője.
Kristó Gabriella 9. A osztályos diák, stílusosan, Márai Sándor: Az ünnepekről című írásával köszöntötte a valétáló diákokat.
Hornyák János tagintézmény-vezető utalt a valétálás eredetére, felfejtette a szalag, mint szimbólum jelentéseit. Beszéde végén szép gondolatokkal köszöntötte az iskolától lassan-lassan elbúcsúzó diákokat.
Önálló életük kezdetére kívánt nekik minden fontosat, ami szebbé teszi emberi létünket: “…kívánom, hogy mindig legyen idejük: nevetni, mert ez a lélek zenéje; olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve; dolgozni, mert ez a siker ára; játszani, mert ez az örök ifjúság titka; szeretetet adni, mert ez gyógyítja az embert; egy mosolyra és néhány kedves szóra, mert ez könnyebbé teszi az életet.”
Az igazgatói beszéd után Antal Liza név szerint szólította a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ Színpadára a szalagtűzésre váró végzősöket.
A szalagokat – az eddigiektől elérő módon – a diákok osztályfőnökeiktől kapták meg. Az A. osztály Járóné Benyhe-Kis Beáta, a B. osztály Orbánné Lénárt Henriett, a C. osztály Krámné Mihály Szilvia tanárnőtől.