Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön

A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is – írja a BBC hírportálja.
“Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét” – mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.

A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.
“Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek” – tette hozzá a szakember.

Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.
A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra – cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet a Földön – hasonló képződményekre bukkanna a Marson.
A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.

Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást.
A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot.
A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű “szabad kezet kap” abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.

mti, borítókép illusztráció