Vásárhelyi a legerősebb megyei cég

A 2017-es árbevételeket tekintve a hódmezővásárhelyi székhelyű Országos Dohányboltellátó Kft. végzett TOP 100 élén, mögötte a szegedi NKM Áramszolgáltató Zrt. és a makói Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. állhatott fel a képzeletbeli dobogóra. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A Csongrád megyei árbevétel kétharmadát, az export 80 százalékát adja a top 100 vállalkozás – sok más mellett ez is kiderült a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) és a Délmagyarország napilapot is kiadó Lapcom Zrt. Top 100 – Csongrád Megye Gazdasága 2018 címet viselő kiadványából. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített elemzések mellett interjúk, riportok gazdagítják a kiadványt.

Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke beszédében kiemelte, hogy a három Dél-alföldi megye teljesítményét elemezve jól látható, hogy továbbra is Bács-Kiskun megye az, amely élen jár a GDP-t tekintve, míg Csongrád megye stagnál és stabilan a 10. ugyanakkor szerinte Békés megyében is megmozdulhat valami, elég csak például arra a nagy beruházásra gondolni, amelyet a napokban az ott működő Linamar jelentett be.
Nemesi Pál kamarai elnök és Gombár Gabriella, a Délmagyarország kereskedelmi vezetőjének köszöntője után a TOP 100-ban szereplő cégek képviselői vehettek át egy-egy példányt a kiadványból. Czékusné Augusz Márta, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság Tervezési és Elemzési Osztályának osztályvezetője, valamint Takács Béláné, a Központi Statisztika Hivatal Kommunikációs osztályának munkatársa tartott szakmai előadást.

Csongrád megye gazdasága számokban

Eredményes húzóágazat a kutatás-fejlesztés
Az egy lakosra jutó GDP tekintetében középmezőnyben van Csongrád megye, kutatás-fejlesztésben azonban élen jár. A gazdasági stabilitást a feldolgozóipar adja, a dinamizmust mostanában az építőipar biztosítja.
A Csongrád megyei székhelyű vállalkozások nettó árbevétele 2017-ben 6 százalékkal emelkedett, értéke elérte a 2447 milliárd forintot. A top 100 vállalkozás az előző évhez hasonlóan ennek közel kétharmadát, 65 százalékát adta, miközben forgalmuk 6 százalékos növekedése meghaladta a megyei átlagot.

Az előző évhez hasonlóan a vezető ágazat a kereskedelem, 1100 milliárd forintos nettó árbevétellel, igaz, ennek felét az egész országot terítő, vásárhelyi központú dohány nagykereskedelem produkálta. A második nagy terület a feldolgozóipar, 629 milliárd forint árbevétellel – ennek közel nyolctizedét a top 100 vállalkozás adta. Bár a sorban csak később jön, kiemelendő, hogy az építőipar lendületbe jött, 22 százalékos bővülés után 167 milliárd forintos forgalmat produkált 2017-ben.
Az export húzóágazata a feldolgozóipar

A megyei nettó árbevétel közel 18 százaléka exportból származik, 436 milliárd forintos összegének több mint 80 százaléka a top 100-nak köszönhető. Érdekesség, hogy Csongrád megye export árbevételének 78 százaléka egyetlen szektor, a feldolgozóipar teljesítménye – és az is, hogy az ágazat 341 milliárd forintos kivitelének kilenctizede a top 100 vállalkozáshoz kapcsolódik.

Dinamizmus az építőiparban
Csongrád megyében az üzemi – üzleti – tevékenység eredménye 2017-ben több mint 18 százalékkal emelkedett, értéke elérte a 118 milliárd forintot – valamivel több mint a felét a top 100-ba kerülő vállalkozások produkálták. A szektorok közül a feldolgozóipar adta az eredmény több mint 30 százalékát, 36 milliárd forintot. Az utánuk következőkből itt is kiemelkedik az építőipar – nem feltétlenül a 13 milliárdos összeg miatt, hanem azért, mert egy évvel korában ez még csupán 5,2 milliárd forint volt.

Eltérő eredményességek
Jövedelmezőség tekintetében az ágazatok közül kiemelkedik a szakmai, tudományos tevékenység, ahol a nettó árbevétel 18 százaléka realizálódott adózás előtti eredményként. Ezzel együtt 8 százalék feletti a nettó árbevételre jutó adózás előtti eredmény az információ-kommunikációban, a vendéglátásban, a villamosenergiában és a mezőgazdaságban. A feldolgozóiparon belüli igen eltérő az eredményesség, a gép, berendezés gyártása 16 százalékos kimagasló teljesítményétől a villamosgép és műszer ágazat mínusz 4 százalékos értékéig. Érdekes, hogy fele annyi árbevétellel hasonló összegű adózás előtti eredményt értek el a gumi-, műanyagtermék gyártásában, mint a megyében ugyancsak húzóágazatnak számító élelmiszeriparban – az utóbbiban csupán 3 százalékos a jövedelmezőség.

Több beruházás, lassú ipari növekedés
Csongrád megye gazdasága az országban megtermelt GDP 3,1 százalékát állította elő – az arány 2010 óta változatlan –, egy főre jutó értéke az országosnak háromnegyede. Az összegben 2,7 millió forintos GDP a Budapest nélkül számított vidéki átlagnál 3,5 százalékkal kisebb.
A kutatás-fejlesztésre jutó források tekintetében ugyanakkor élen járunk: mind az erőforrások nagysága, mind az egy lakosra jutó kutatás-fejlesztésre jutó összeg alapján a megyék rangsorában a második Csongrád – komoly húzóerő ebben a Szegedi Tudományegyetem.
2017-ben a megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásai meghaladták a 106 milliárd forintot, ez – részben az alacsony bázis miatt – 26 százalékkal meghaladta az előző évit. Ugyanakkor a megyei telephelyű ipar az országos ütemnél lassabban növekedett, és az egy lakosra jutó termelési érték elmaradt a hazai átlagtól. 2017-ben a megyei székhelyű építőipar teljesítménye – a 2015. és 2016. évi visszaesést követően – jelentős mértékben bővült.

2017-ben 546 új lakás épült, ami harmadával haladta meg az egy évvel korábbit, és 2,2-szerese volt a mélypontot jelentő 2014-es évinek. Tízezer lakosra 13,6 új lakás jutott, országosan ez a mutatószám 14,7. Az építések 70 százalékát magánszemélyek, háromtizedét vállalkozások finanszírozták – az új lakások 61 százalékát saját használatra, 36 százalékát értékesítésre, a többit bérbeadás céljából építették. 2017-ben 213 lakás szűnt meg, így az építések és megszűnések egyenlegeként Csongrád megye lakásállománya 333-mal nőtt. 2018. január 1-jén 195,1 ezer lakás volt a megyében, a laksűrűség csökkenő, 2018 elején száz lakásban átlagosan 205-en éltek, nyolccal kevesebben, mint 2012-ben.

A kutatás élmezőnyében
Csongrád megyében magas a kutatás-fejlesztésre jutó erőforrás, 2017-ben 26 milliárd forintot, az országos 5 százalékát fordították erre, ami a megyék közül – Hajdú-Bihar után – a második legnagyobb összeg. (2015-ben a szegedi lézerközpont építésének köszönhetően csaknem duplájára nőttek az ilyen célú felhasználások.) A kutatási-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értékét tekintve is élen járunk: a 2017-es 64 ezer forint a megyék közül Veszprém után nálunk volt a második legmagasabb. Ez az összeg az országost több mint ötödével meghaladta, a megyék átlagának pedig 2,7-szerese volt. A kutatóhelyek számát és a K+F-létszámot illetően is csak a főváros szerepe nagyobb, 2017-ben a megye 277 kutatóhelyén összesen 4705 fő – ezen belül: 2705 kutató, fejlesztő – dolgozott, ami az országos 8,9 százalékát jelentette. A megye kutatóhelyeinek 56, K+F-foglalkoztatottainak 63 százalékát felsőoktatási intézmények adták.