Balla Ákos: ne bízzunk a külföldi ingatlanajánlatokban!

Busás haszonnal kecsegtetnek, de valójában a legtöbb esetben pénzlenyúlásról van szó: komoly veszélyeket rejt magában a befektetési célú külföldi ingatlanvásárlás. Nem árt az elővigyázatosság! Balla Ákos ingatlanszakértővel, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetőjével, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának tagjával beszélgettünk. Blogstar-interjú.
– Óvatosan vásároljunk ingatlan külföldön, hiszen a helyi ingatlanpiaci viszonyokat és jogrendszert nem ismerő magyar vásárlókat könnyen csőbe húzhatják a furfangos közvetítők – fogalmaz a Balla Ingatlan friss közleménye. Miért tartották fontosnak, hogy éppen most, és éppen ily módon hívják fel erre az ügyfelek figyelmét?
– Az utóbbi időben egyre több helyen látunk megjelenni külföldi ingatlanbefektetésre csábító felhívásokat, és véleményünk szerint a gyanútlan ügyfelek nincsenek tisztában ezeknek a hátulütőivel. Az átlagember sajnos rosszul tájékozott a pénzügyek tekintetében, könnyen hoz rossz döntéseket. Ráadásul az ingatlan pozitív hívószóvá vált az elmúlt években, sokan vásároltak ingatlant, ami az egyik legbiztonságosabb befektetésnek tűnt idehaza. Nincs is ezzel gond, ha ismerjük a piacot, mely jellemzően saját lakókörnyezetünk, ahol tisztában vagyunk azzal, hogyan mozognak az ingatlanok. Szóval idehaza az átlagember képes elboldogulni, ismeri a jogrendet, tanácsokat kaphat ingatlanos és jogi szakemberektől, magyar nyelvű ügyvédi ügyintézésben magyarázzák el nekik, mit vásárol, milyen kötelezettségeket vállal, milyen jogokat szerez. Ha viszont átlépjük az országhatárokat, azonnal oda a biztonság.
– Milyen veszélyekkel kell számolniuk azoknak, akik külföldi ingatlanba fektetnék pénzüket?
– Aki az ígért és remélt busás haszon reményében kilép a hazai komfortzónából, az esetek döntő többségében nincs azzal tisztában, milyen kihívásokkal jár a külföldi ingatlanok vásárlása. Nem vehetjük félvállról a nyelvi nehézségeket, a hatalmas távolságokat, a miénktől eltérő jogrendszereket, amikor kecsegtető spanyol, olasz, amerikai vagy ázsiai ingatlanbefektetési ajánlatokkal bombáznak bennünket. Ráadásul jellemzően nem ingatlanirodák vagy bankok kínálnak ilyen befektetési lehetőségeket, hanem az interneten tárulnak elénk banner formájában, ami már önmagában gyanakodásra ad okot, és óvatosságra int.
Az ilyen kínálatok mögött általában nem áll fizikai elérhetőség vagy valamiféle iroda, ahová be kell vinnünk a pénzüket. Vagy ki kell utaznunk külföldre, vagy még azt sem: anélkül akarnak minket rábeszélni egy külhoni ingatlan megvételére, hogy nem is láttuk volna azt fizikai valójában. Ezért állítom, az ilyen ügyletekben nincs jó helyen a pénzünk. Nem tudjuk garantálni a jogbiztonságot, nem látjuk át a kinti helyzetet, nem tudjuk folyamatosan ellenőrizni az ingatlant.
– Milyen visszaélések történhetnek az ilyen lakásokkal?
– Még ha egyszer ki is mentünk, hogy ellenőrizzük a lakást, nem tudjuk nyomon követi, mi történik vele, amikor nem vagyunk jelen. Ezek az ingatlanok jellemzően bérbeadással termelik meg a bevételüket. Képtelenség figyelemmel kísérni, hogy csak akkor adják-e bérbe azokat, amikor a tulajdonos tud róla, vagy azon kívül is „feketén”. Ha a lakás a szomszéd utcában fekszik, át tudok menni megnézni, ki lakja, hogyan tartja karban, fizeti-e a közműveket és a bérleti díjat. Amennyiben külföldön ugyanezeket a feladatokat egy idegen menedzsmentre bízom, igen komoly lehetőségek nyílnak az átverésekre.
Biztos, biztonságos recept nem létezik. A különböző országokban különfélék a jogrendek, még a tulajdonjog fogalma mindenhol mást takar.
Akinek semmilyen kötődése nincs az idegen országban kinézett ingatlanhoz, annak azt tanácsolom, fektesse másba a pénzét. Természetesen más a helyzet azokkal, akik életvitelszerűen tartózkodnak külföldön, vegyes házasságban élnek, és saját célra vásárolnak lakást, alaposan feltérképezve a körülményeket.
– Mi áll annak a hátterében, hogy külföldieket céloznak ezek a csalások?
– Jó kérdés, valóban mindenképpen el kell rajta gondolkodni, miért akarnak a magyarokra úgymond „rásózni” egy külföldi ingatlant, miért nem vásárolják azt meg a helyiek. Valószínűleg azért, mert nincs kereslet arra az ingatlanra, vagy a meghatározott áron nem találnak rá vevőt. Ha nem így lenne, feltehetően nem heverne ott parlagon.
Adja magát a párhuzam, hogy Magyarországon is jellemzően külföldieknek akarjuk értékesíteni azokat az ingatlanokat, melyekre valamilyen okból – kedvezőtlen környék, túlzottan magas ár – nem találunk vevőt.
A tulajdonos ilyenkor sok esetben úgy dönt, majd „buta” külföldi vevőt keres, csakhogy ez jellemzően nem működik, mert áron felül ők sem vásárolnak nálunk. No, pontosan ezzel kell szembesülniük azoknak a magyaroknak, akiket külföldi ingatlanvásárlásra csábítanak – a legtöbb esetben nem más a cél, minthogy a piacon pangó ingatlankínálatot drágán eladják a „buta” magyaroknak. Jobb, ha ettől távol tartjuk magunkat.
– Létezik arra statisztika, hogy hány honfitárunkat vernek át az ilyen csábítónak tűnő, de valójában pénzlenyúló külföldi ingatlanajánlatokkal?
– Úgy fogalmaznék, hogy mindig akadnak slágertermékek, melyek rendkívül nagy hasznot kínálnak. Mostanában ilyenek a külföldi ingatlanbefektetésekkel, aranybefektetésekkel, furcsa részvényekkel, kriptovalutákkal kapcsolatos ajánlatok.
Az átlagember számára megfoghatatlan, kicsit zűrös ügyletekről van szó, melyekről valakik azt állítják, ezért sokan hajlamosak azt hinni, hogy a jövő hatalmas és verhetetlen üzletei.
Ezek a slágertermékek ráadásul ciklikusan vissza-visszatérnek, ami azt jelzi, hogy sajnos megtalálják a tőkét. Éppen ezért intek mindenkit fokozott óvatosságra!
– Ha már megtörtént a baj, akad-e jogsegély?
– Tisztában kell lenni vele, ha külföldön történik a bűncselekmény, az átverés, akkor a külföldi hatóságoknak kell azt elbírálniuk. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy külföldi rendőrségen kell feljelentést tennünk, külföldi rendőrségen kell tanúskodnunk, külföldi bíróságra kell járnunk, külföldi ügyvédeket kell fizetnünk! Ezek a körülmények nagyban megnehezítik, hogy tisztázódjon a helyzetünk, vagyis adott esetben élni tudjunk jogainkkal, vagy kártalanítsanak bennünket.
– Mennyiben más a helyzet, amennyiben valaki egy szomszédos országban tényleges használatra keres ingatlant?
– Ha valaki egy szomszédos országban azért akar ingatlant vásárolni, mert ki szeretne járni, valamilyen kötődéssel bír, és saját használatára keresi a lakást, annak érdemes belekezdenie az ügyletbe. A lényeg, hogy ne befektetési szándékkal tegyük ezt, csak ha rendszeresen tudjuk látogatni az ingatlanunkat.
Erdélyben például néhány millió forintért gyönyörű parasztházakat, érdekes, különleges ingatlanokat lehet találni, akinek van erre pénze, és rá tud még költeni pár milliót a felújításra is, az gyönyörű hónapokat tölthet el a saját tulajdonú házában.
Ez természetesen egészen más, mint amikor a Karibi-szigeteken kínálnak neki egy álomnyaralót, ami talán nem is létezik. Az egyiket meg tudjuk fogni, komoly használati értékkel bír számunkra, és adott esetben értékesíteni is tudjuk, míg a másik, extrém beruházási lehetőséggel minden bizonnyal csakis elbukhatjuk a pénzünket.