Két aranysakált lőttek Székkutason, szinte a faluban, egy kis erdősávban!

Két napos fácánvadászatot tartottak a hétvégén Székkutason. A résztvevő vadászok közben arról értesültek, a falu szélén, az úgynevezett hármas erdősávban, a 47-es mellett, a lakóházaktól sem messze aranysakálok vették be magukat a sűrűbe. Az első hajtásra a nádi farkasok meglapultak az erdőben, itt rájuk sem lehetett lőni, de a második riogatásra idegeik felmondták a szolgálatot, kirontottak az erdőből és puskacső elé kerültek. Az egyiket a helyi vadászmester, a másikat egy tapasztalt nagymágocsi vadász ejtette el.

Érdeklődésünkre Szigeti László, a Székkutasi Petőfi Vadásztársaság elnöke elmondta, nem ritkaság már térségünkben az aranysakál. Sokat lőttek Derekegyház, Árpádhalom és Mártély környékén, de Vásárhely határában is, valamint tele van velük a Tisza ártere. A szakember ki meri jelenteni, a 90-es években hazánkba lassan visszatelepülő, korábban őshonos ragadozó mára az ország 50-60 százalékán jelen van. A falu határában, csapdával már két példányt fogtak az idén, de lakossági károkról még nem hallottak, illetve nem érkezett bejelentés. Az erdősávban azonban élt 4-5 őz is, ezek mostanában onnan eltűntek, könnyen lehet, hogy egyik-másik a nádi farkasok áldozatává vált. Ezen kívül Derekegyházon egy gazdaságban tucatnyi juhot is leöltek, széttéptek korábban. Az idei száraz időjárás miatt megszaporodtak az egerek, pockok így nagyobb mennyiségű préda áll rendelkezésükre, de elsősorban a nagyobb állatokat részesítik előnyben, akár még az őzet is elejtik, de a faluszéli háziállatok, még a macskák sincsenek biztonságban tőlük.

Szigeti László még elmondta, nagyon meglepő az hogy a lakott területhez, nagy forgalomhoz közel ütnek tanyát ezek a ragadozók, sokkal valószínűbbnek tűnt volna az, ha a falu környéki nádasokban telepednek meg. Az aranysakál 8-12 kölyköt is nevelhet, majd falkában vadászik. Vonítással 1-2 kilométeres távolságból is, összehangolva kerítik prédájukat.

A Wikipédia szerint az aranysakál megtelepedését üdvözlik a vadgazdálkodási szakemberek, mert a rágcsálók pusztításában nagy szerepet játszik, az erdei ökoszisztéma sokfélesége gazdagodik általa, az önszabályozó folyamatok javulnak élettevékenységével. Ugyanakkor térségünkben sokkal kevésbé kívánatos mint a szintén jelenlévő, de csak pár példányt számláló vaddisznó, mely inkább csak mezőgazdasági károkat okoz.

A nádi farkast toportyánként is ismerhetjük, ilyen állatokkal szállt szembe Toldi Miklós, de Rózsa Sándor történeteiben is feltűnik.

Itt tanyáztak az állatok, pár méterre a falu szélső utcájától, tanyáktól és a 47-estől.

Az aranysakál

A sztyeppék, fákkal tarkított puszták, bokorerdők, nehezen áttörhető bozótosok, elnádasodott nedves területek, félsivatagok lakója. Kerüli a nyílt terepet és a sűrű erdőket. Az aranysakál a farkas szubtrópusi – trópusi megfelelője.

A kifejlett állat testhossza körülbelül 65-105 centiméter, marmagassága 45–50 centiméter között van. A farka közepesen lompos, 25-30 centiméter, a farok hegye pedig feketés-gesztenye színű. Az állat testtömege 7-15 kilogramm körüli, a kanok körülbelül 15%-kal nehezebbek, mint a szukák. Izmos lábuk a farkasokéhoz hasonlóan igen alkalmas hosszan tartó üldözésre, így a 40 km/h sebességet akár egy órán át is képesek tartani.

Színe télen és nyáron különbözik egymástól. Bundája világosabb és barnásabb színezetű nagyobb rokonáénál, farka és hasi oldala szürkésfehér. Füle a rövid szőrzet közt nagyobbnak hat, mint a farkasé, amely különösen télen, illetve az északi állományoknál alig áll ki a bundából. Állkapcsa sokkal finomabb és gyengébb, mint a farkasé.

Az aranysakálnak van egy különleges ismertetőjele, a talppárnája, amiről könnyen felismerhető. Mind a négy mancsán összenőtt két középső ujjának ujjpárnája. Ez az ismertetőjegy különösen a két mellső lábán figyelhető meg jól. A két középső ujj és a rajta lévő karmok nagyon közel helyezkednek el egymáshoz. Felismerését segíti még, hogy semmi más állathoz nem hasonlítható a hangja: elnyújtott üvöltés, rövid, vonyító és ugató hangok követik egymást, amelyeket általában napnyugta után hallat.

írja róla a wikipédia

fotók: vadaszlap.hu / googlemaps