Afgán erőszakoló: halmazati büntetésre számíthat
Letartóztatta a bíróság azt az afgán férfit, aki szeptemberben Budapesten erőszakoskodott egy fiatal nővel. Az afgán bevándorló a bíróságon azt mondta, a nő beleegyezett az együttlétbe, de a felvételeken más látszik. A férfi azt sem tudta megmagyarázni, hogy ha nem történt erőszak, miért szökött azonnal Ausztriába – írta a hirado.hu.
A belvárosi büfében elkövetett bűncselekmény után a férfi Ausztriába szökött, de az ellene kiadott elfogatóparancs alapján az osztrák rendőrök másnap, egy Frankfurt felé tartó vonaton elfogták. Ahmed S.-t az osztrák rendőrség pénteken átadta a BRFK munkatársainak.
Tagadta a bűncselekmények elkövetését
A szexuális kényszerítéssel, illetve két rendbeli szeméremsértéssel gyanúsított afgán férfi – csakúgy, mint a rendőrségen – a nyomozási bíró előtt is tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A mutogatásokkal kapcsolatban azzal védekezett, hogy ott sem volt, a belvárosi büfében történt erőszakoskodásról pedig azt mondta, „a nő beleegyezett az aktusba, hiszen nem kért pénzt.” A kérdésre, hogy miért menekült el a helyszínről, nem válaszolt.
Letartóztatásban marad az eljárás végéig
Ahmed S., aki tavaly menedékkérőként érkezett Magyarországra, és itt oltalmazotti státuszt kapott, letartóztatásban várja az eljárás végét. A terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele egytől hét és fél évig terjedő szabadságvesztés. Mivel az afgán férfi a nyomozati iratok tanúsága szerint idén töltötte be a 18. életévét, és ezért fiatal felnőttnek minősül, a büntetése első felét, míg be nem tölti a 21. életévét, Tökölön, a fiatalkorúak börtönében fogja letölteni.
A büntető eljárásban van egy alkotmányos alapelv, amely kimondja, hogy senkinek nem lehet a terhére írni olyan cselekményt, amelyet kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani – fogalmazott Mester Csaba jogi szakértő az M1 Ma Este című műsorában.
Ugyanakkor, ha egy bizonyítékhiányos ügyről van szó, vagy csak a sértett és a vádlott vallomása áll egymással szemben, a bíró mérlegelés alapján, a rendelkezésre álló összes bizonyíték értékelésével, szabad meggyőződése alapján hozza meg az ítéletet – magyarázta. Hozzátette, ilyenkor még fókuszáltabban kell vizsgálni a szavahihetőséget.
Igazmondási kötelezettség
Elmondta, a büntető eljárás leírja, hogy egy vádlott törvény adta joga, hogy saját védelme érdekében gyakorlatilag azt hazudhat, amit csak akar, egyetlen korlátja, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A sértettet azonban mindig csak tanúként hallgatják ki egy eljárásban, akit igazmondási kötelezettség terhel. Ha valaki hamisan tanúskodik és félrevezeti a hatóságokat, magára veszi a börtönbüntetés terhét – jegyezte meg.
