quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Vásárhely24.com archívum

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában

2018. november 09.

A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról.
A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be. ű

Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három különböző helyszínen találta Rossie és munkatársa, az azóta elhunyt Andrew Hill 2004-ben.
Rossie szerint a fosszilizálódott őrlőfogak, amelyek jelenleg a Nairobiban lévő Kenyai Nemzeti Múzeumban találhatók, a levéllel táplálkozás bizonyítékai, ami arra utal, hogy ezek az emberszabású majmok a korai karcsúmajomfélék (Colobinae) konkurenciái voltak a táplálékfogyasztást tekintve – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A kutató úgy véli, hogy az apró emberszabású majom a korai miocén földtörténeti korszakban elterjedt apró emberszabásúak legtovább életben maradt tagja.
A miocén földtörténeti korszak elején csak néhány majomfaj létezett, miközben az emberszabásúak jóval többen voltak, a fajok egyedei 4 és 50 kilogramm közötti voltak. Ma ugyanakkor csak alig maroknyi emberszabású faj maradt.
A paleontológusok évtizedek óta keresik annak okát, mi vezetett az emberszabásúak sokszínűségének csökkenéséhez és mi okozta a majmok diverzitásának növekedését. Sokak szerint a két csoport közötti közvetlen verseny vezetett ehhez.

 “Az egyik dolog, ami erre utal, az az, hogy néhány emberszabású éppen akkor kezdett átállni a levéllel való táplálkozásra, amikor a majmok is különösen hatékonyan kezdtek ehhez alkalmazkodni. Ilyen körülmények között nem vagyok meglepődve azon, hogy ez az utolsó ilyen apró majom. Korábban ezen a területen megtaláltuk a legkorábbi ismert karcsúmajmot, most pedig itt az emberszabású, mely úgy tűnik, közvetlen versenyben volt vele az élelemért” – fogalmazott Rossie.

 

mti, borítókép illusztráció