Elindult a szavazás az Év rovara 2019 címért

A kis Apolló-lepke, a  magyar tarsza és a havasi cincér a jelöltek, amelyek közül a Magyar Rovartani Társaság honlapján keresztül választhatjuk ki azt a rovart, amely számunkra legszimpatikusabb.

• Kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne)  Ha tavasz végén vagy nyár elején üde erdőkben járunk, könnyen szemünk elé kerülhet egy elég nagy, tejfehér színű, kerek szárnyú pillangó, amint elegánsan vitorlázik, vagy főként lilás színű virágokon szívogat. Ez a faj a kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne). Bár a köznyelv – helytelenül – pillangónak nevez minden nappali lepkét, a lepkészek ezt a nevet csak egyetlen családjuknak tartják fenn (Papilionidae), amelyet hazánkban a kis Apolló-lepkével együtt csupán négy faj képvisel. Nálunk a család összes faja védett.

Fotó: Sulyán Péter

• Magyar tarsza (Isophya costata) A sokaknak talán furcsán hangzó tarsza szó a XIX. században született. A kor kiemelkedő zoológusa, Frivaldszky János illette először ezen a néven a szöcskék egyik röpképtelen, csökevényes szárnyú, lomha mozgású csoportját.A tarszák zöld színű, tojásdad testű rovarok, hosszú végtagokkal. A többi egyenesszárnyúhoz hasonlóan a harmadik pár lábuk meghosszabbodott, ugrólábbá módosult. Kövér testükkel és vékony lábaikkal azonban nem képesek nagyobb szökkenésekre. Veszély esetén többnyire csak ledobják magukat a sűrű növényzetbe, ahol zöld rejtőszínüknek köszönhetően láthatatlanul másznak odébb. Növényevők, nem nagyon válogatósak, számos kétszikűt szívesen fogyasztanak.
  

  Fotó: Puskás Gellért

• Havasi cincér (Rosalia alpina) Kirándulni tavasszal és nyár elején a legjobb. A bogarászoknál is ez a csúcsszezon: a legtöbb fajjal ekkor találkozhatunk hazánk tájain. Júliusban már nagy a hőség, és a bogarak száma a kánikula idején napról napra csökken. Magasabb hegységeink erdeit azonban mégis érdemes ilyenkor felkeresnünk – júliusban rajzik ugyanis Magyarország egyik legszebb bogara, a havasi cincér.
  

  Fotó: Rahmé Nikola