Háromezer eurós adósságát akarta törleszteni kábítószercsempésznek állva

A szerb állampolgárságú C. S. azért vállalta a drogfutár szerepét, mert egy Burin nevű személytől felvett 3 ezer eurós (kb. 960 ezer forintos) kölcsönt nem tudott visszafizetni. 17,6 kilónyi kábítószerrel megrakott autójával tavaly márciusban bukott meg a röszkei határátkelőhelyen. Hat év fél év börtönre ítélték. A kép illusztráció. Fotó: police.hu
C. S. korábban 3 ezer eurós kölcsönt vett fel egy, az eljárás során ismeretlenül maradt, Burim nevű személytől. Ezt nem tudta visszafizetni, ezért a kölcsönadó felajánlotta: a vádlott tartozását el fogja engedni, ha a férfi az autójában elrejtve kábítószert szállít Pristinából Budapestre. Miután C. S. elvállalta a fuvart Burim összesen 33 csomag növényi ágvégződést rejtett el a kocsijába, amelyről tudta a vádlott, hogy az kábítószer. Mielőtt a vádlott útnak indult, felvette utasként élettársát, aki azonban nem tudott arról, hogy az autóba kábítószert rejtettek.
A vádlott és élettársa tavaly március 16-án este a röszkei határátkelőhelyen jelentkezett belépésre Magyarországra. A vámosok a kocsijukat átvizsgálták, és megtalálták a 33 csomagot, benne összesen 17 ezer 690 gramm bruttó, 15 ezer 814 gramm nettó össztömegű zöld színű ágvégződéssel. Ezek kannabiszra jellemző kannabionid vegyületeket tartalmaztak, így kábítószernek minősülnek. A lefoglalt anyag totál-THC-tartalma minimálisan 2 ezer 550 gramm, amely a különösen jelentős mennyiség alsó határát, amely 1 ezer 200 gramm, meghaladja, annak 212,5%-a.
A vádlott a cselekmény elkövetését az eljárás során következetesen elismerte, bűnösségére is kiterjedő, feltáró jellegű beismerő vallomást tett.
C. S-t az első fokon az ügyben eljáró Szegedi Törvényszék március 8-án különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért 6 év 6 hónap fegyházra és 6 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után szabadulhat.
Az ítélet ellen ügyész a büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
Az Ítélőtábla helyben hagyta az első fokú ítéleté a büntetési tételere vonatkozó részét, ám tekintettel a számos enyhítő körülményre – így köztük arra, hogy a vádlottnak hazájától, családjától távol kell letöltenie büntetését, a magyar nyelvet nem beszéli, bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett – az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozatban is megvalósulnak a büntetési célok. Ezért a táblabíróság kimondta: a vádlottnak a büntetést nem fegyházban, hanem börtönben kell kitöltenie.
Az ítélet indoklásakor elhangzott még, hogy az I. fokon eljáró bíróság a cselekménnyel arányos büntetést szabott ki, annak sem lényeges súlyosítására, sem lényeges enyhítésére nem látott az ítélőtábla indokot.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.