quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
Vásárhely24.com archívum

Az apák tetteiért a gyerekeket is büntette a kádári diktatúra

2018. október 20.

Az akkori diáklány most unokájával, a jogászhallgató Tóth Marcellel és az Emlékpont történészével, Nagy Gyöngyivel beszélgetett a közgyűjtemény rendhagyó történelemóráján, amelyen az Eötvös József Szakgimnázium tizenegyedikes diákjai is részt vettek.

Aranyossy Ildikó édesapja, a kiváló gyógypedagógus Aranyossy Ágoston már a második világháborút követő szovjet hadifogság idején megismerhette a kommunista elnyomó rendszer természetét, így tudta, mi vár Magyarországra a szovjetizálás során. A család 1956. október 23-án a rádiót hallgatva értesült a forradalom kitöréséről és bíztak abban, hogy a megmozdulások eredményeként megszűnik Rákosi Mátyás elnyomó kommunista rendszere.

A forradalmat megelőző napokban Ildikó egyetemista testvéreitől már hallott a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének, a MEFESZ-nek az október 16-i megalakulásáról a Szegedi Tudományegyetemen és a diáklány is ott volt a vásárhelyi gimnázium diákparlamentjén, ahol az eseményről két diáktársuk, Zrínyi Péter és Csoma Lajos is beszámolt, s megfogalmazták követeléseiket az orosz nyelv kötelező oktatása ellen, a szabad vallásgyakorlás és az államosított magántulajdon visszaállítása és a szovjet csapatok kivonása mellett.

Az egész család ott volt a vásárhelyi Hal téren (a mai Hősök terén), amikor a szovjet felszabadulási emlékművet, Ivánt ledöntötték talapzatáról, s együtt bíztak a Szabad Európa Rádió lelkesítő hangjában, s várták – mindhiába – a nyugati országok segítségét. A forradalom bukását követő tavaszon, április negyedikén a bethlenesek az osztályteremben hallgatták a tanári irodából hangszórókon közvetített ünnepi műsort, amelyen Illyés Gyula Rendet című versét kellett szavalnia, ám ő érzelemmentesen „darálta” a mikrofonba a költeményt.

A francia írásbeli érettségi előtt hívatták Ildikót az igazgatói irodába, ahol közölték, egyetlen felsőoktatási intézménybe sem jelentkezhet továbbtanulásra. Mint később kiderült, a továbbtanulástól a megtorlás során elbocsátott édesapjának a pedagógusok forradalmi bizottságában betöltött szerepe miatt tiltották el.

A rendhagyó órán Tóth Marcell, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadéves joghallgatója, Aranyossy Ildikó unokája kijelentette: a forradalmat követő megtorlásoknak köszönhető, hogy ma nem „Dr. Aranyossy Ildikó” a nagymamája. A fiatalember szólt arról is, hogy a gimnáziumban és az egyetemen is beszélgetett diáktársaival az ötvenhatos forradalomról, a nagyszülőktől hallott akkori történetekről, hogy számukra ne csak kötelező iskolai alkalmak legyenek az október 23-i megemlékezések.