Békéscsabán az Emlékpont ’56-os kiállítása

A hódmezővásárhelyi Emlékpont ötvenhatos tematikájú tablóit állították ki Békéscsabán. A tárlatot Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Az Emlékpont Összefogás a szabadságért című tablókiállítása október 15-én nyílt meg a Békéscsabai Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Szakgimnázium és Szakközépiskola Kollégiumában. Köszöntőjében Kiss Mihály, az intézmény igazgatója rámutatott: minden ország számára fontos pillanat az, amikor a nemzet visszanyeri szabadságát, s ezért fontos az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire is emlékeznünk.

A tárlatot Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg a békési megyeszékhely középiskolájában, emlékeztetve, hogy a magyarság már a tizenkilencedik század függetlenségi törekvései idején bizonyította, mennyire fontos számára a szabadság, s így tett a térség akkori legnagyobb stratégiai pozícióval rendelkező birodalma, a Szovjetunióval szemben is 1956-ban.

A forradalomhoz vezető út 1944 őszén kezdődött Békés megye és az akkori Csanád megye határán, ahol a Vörös Hadsereg a trianoni Magyarország területére lépett, s hazánk a nagyhatalmi megegyezések nyomán a szovjet érdekszférába került. A kommunista diktatúra Magyarországon 1948-ra kiépült, bevezették a tervgazdálkodást és újraosztották a vagyont, államosítással elvéve a kiskereskedők üzleteit, a parasztok földterületeit, s indítottak mintegy egymillió ember ellen bírósági és kitelepítési eljárást.

Miklós Péter hangsúlyozta, hogy a kommunista hatalomnak sikerült elérnie, hogy 1956-ra sem falun, sem városban nem volt olyan társadalmi réteg, sem értelmiségi, sem kétkezi munkás, amely elégedett lett volna Rákosi Mátyás magát népi demokratikusnak hazudó, a szovjet megszálló érdekeit szolgáló kommunista diktatúrájával. Parasztok, értelmiségiek, gyári munkások fogtak össze 1956-ban a szabadságért, a többpártrendszerért és a polgári demokráciáért, ’56 novembere után pedig a szovjet megszállók ellen.

– A forradalomban a prímet az ifjúság, a pesti srácok és a vidéki fiatalok vitték – szögezte le Miklós Péter –, emlékeztetve, hogy 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták hozták létre a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. A MEFESZ a forradalom kitörése előtt egy héttel fogalmazta meg a beszolgáltatások beszüntetésének, a többpártrendszer és a szovjet csapatok kivonulásának igényét, s két nappal később a  Bethlen Gábor Gimnázium diákparlamentje is a kommunista-ellenes törekvések mellé állt.

A tárlat megnyitását követő Miklós Péter előadást tartott a békéscsabai diákoknak, amelyben a forradalom több, dél-alföldi fiatal résztvevőjének sorsát mutatta be.

//height height: 500,

//autoplay autoplay: true, autoplayOnHover: 'none', autoplayDelay: 5000,

arrows: true, buttons: true, smallSize: 500, mediumSize: 1000, largeSize: 3000, fade: true,

//thumbnail thumbnailArrows: true, thumbnailWidth: 120, thumbnailHeight: 120, thumbnailsPosition: 'bottom', centerImage: true, imageScaleMode: 'cover', allowScaleUp: true, startSlide: 0, loop: true, slideDistance: 5, autoplayDirection: 'normal', touchSwipe: true, fullScreen: true, }); });

Békéscsabán az Emlékpont tárlata