Továbbra is a köznevelésre panaszkodnak a legtöbben

Több mint 1800 panasz érkezett Aáry Tamás Lajos, oktatási jogok biztosának hivatalához tavaly, az elmúlt évekhez hasonlóan az ügyek többsége a köznevelés területéről futott be. Kép: pixabay

A150 oldalas összegzés szerint 1151 panasz érkezett a köznevelés területéről, 516 a felsőoktatásból, 125 a szakképzésből és 20 egyéb beadványt regisztráltak. Az ügyek száma mintegy kétszázzal nőtt az előző évhez képest. A panaszok legnagyobb részét elektronikus úton nyújtották be. A biztos 922 állásfoglalást, illetve tájékoztatást fogalmazott meg.

Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalába érkezett például olyan panasz, amely egy óvoda szervezésében megvalósított úszásoktatással függött össze. Az uszodában a gyermekek egy – az uszoda alkalmazásában álló – úszásoktató felügyelete alatt voltak, a panasz szerint az oktató viselkedése a gyerekekkel szemben többször durva, agresszív volt. A konkrét esetben a panaszban érintett kisgyermek az egyik társával a vízben összetűzésbe keveredett, mire a gyermek a társát megütötte. Ezt látva az úszásoktató nyakánál fogva kiemelte a panaszos gyermekét a medencéből, majd kérdezés nélkül arcon ütötte, majd kitiltotta az uszodai foglalkozásokról.

Az óvodavezető felvette a kapcsolatot az úszásoktatóval, aki felvállalta a tettét, szerinte a kisfiúval többször volt probléma, nem való az uszodába. Elmondta, hogy ő a fegyelmezésnek ezt a módját látta helyesnek, és vállalja a következményeit. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet nem az oktatási intézmény valósította meg, megkereséssel fordult a hivatal a település polgármesteréhez, aki rendőrségi feljelentést tett, valamint értesítette az úszásoktatót alkalmazó egyesületet és az uszoda üzemeltetőjét is annak érdekében, hogy a gyermekek jogai ne sérülhessenek az úszásoktatás során.

Aáry Tamás Lajos beszámolójában kiemelte, hogy a fizikai bántalmazásnál azonban gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta: az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog. A beszámolóban kitért arra is, hogy a hivatalukhoz folyamatosan érkező jelzések alapján átfogó vizsgálatot indítottak a diabéteszes gyermekek óvodai, iskolai ellátása tárgyában, amely a tavalyi évben fejeződött be.

A biztos megállapította, hogy Magyarországon minden gyermeknek joga és kötelessége a köznevelésben való részvétel. E tekintetben nem tehető különbség a diabéteszes gyermekek és társaik között, intézményi ellátásuk és a közösségbe integrálásuk komplex egészségügyi és köznevelési feladat. Álláspontjuk szerint fontos, hogy a pedagógusok – önkéntes alapon – elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyermekek, tanulók ellátásához. Ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.

A biztos állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is, eszerint a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek. Ez azonban minden szülő esetében önkéntes, s a pénznek a kezelésével megbízhatják akár az egyik pedagógust is. A pedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy polgári jogi jogviszony, a pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott pedagógustól. Az ingyenes oktatás elvének tiszteletben tartása mellett az iskola támogatása esetlegesen alapítványán keresztül, a gyermekek részére szolgáltatások bővítése pedig az osztálypénz felhasználásával lehetséges, ám a befizetések kötelezővé tétele ezekben az esetekben nem lehetséges, az csak önkéntesen történhet.

Kérdésként érkezett, hogy jogos lehet-e, ha az általános iskola egy tanára a tanév utolsó napján beadandó munkát kér a diákjaitól. Tájékoztatták a beadványozót a jogszabály kapcsolódó rendelkezéséről, továbbá arról, hogy az utolsó tanítási nap is a tanév részének tekintendő.

A pedagógusok értékelési módszereivel, az általuk adott érdemjegyekkel, osztályzatokkal kapcsolatosan az év folyamán szintén számos megkeresés érkezett. Ezen ügyek jelentős részében felhívták a figyelmet arra, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, így kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat.

A tanulói jogviszony megszüntetésével összefüggésben a biztos rögzítette: az kizárólag a jogszabályban meghatározott módon történhet. Különösen jogsértőnek tartják az eltanácsolás esetét, amikor az intézmény a tanulót magatartási nehézségei miatt nyomásgyakorlással, kényszerrel veszi rá a tanulói jogviszony megszüntetésére.

A felsőoktatási területen érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba lehet osztani,: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségekkel összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.

Évről évre visszatérő kérdés a kifutó képzésekre történő jelentkezés. Ha a képzési és kimeneti követelmények változása okán, vagy nem elegendő számú jelentkező esetén egy adott képzés az aktuális évben nem indul, az nem feltétlenül valósít meg oktatási jogsérelmet – olvasható a beszámolóban.