Álhírnek tartja Márki-Zay az afgán migráns által elkövetett nemi erőszakot?

A vásárhelyi városvezető nyilvános szereplései alkalmával több alkalommal utalt erre. Tette ezt annak ellenére, hogy a Budapestről menekülő, Ausztriában elfogott Sarhadi Bilal Ahmad rovásán a rendőrség szerint egy szexuális erőszak és két szeméremsértés, újabb sajtóhírek szerint még egy nemi erőszak is lehet.

„Megkérdezném azt is egyébként, most a napokban volt, lehet, hogy teljesen álhír volt, lehetséges, hogy egy afgán fiatalember megerőszakolt valakit egy pesti szórakozóhelyen, ott, én nem tudom most eldönteni, egyáltalán nyitva volt-e ez a szórakozóhely, mert most már ilyen kérdések is felmerültek, hogy létezett-e”

– így fogalmazott a vásárhelyi közgyűlés szeptember 14-i ülésén Márki-Zay Péter polgármester a migrációról szóló vitában (lásd alábbi videónkat, melynek forrása: Márki-Zay Péter Facebook-oldalának élő közgyűlési közvetítése).

Hogy nem véletlen elszólás vagy nyelvbotlás esete forgott fenn, azt két nappal később igazolta a városvezető, amikor is szeptember 16-i élő Facebook-előadásában éppen a Fidesz migrációs politikáját bírálta, illetve a Sargentini-jelentés elfogadásán örömködött, és azt mondta:

„egy afgán fiatalember erőszakosságáról, ami könnyen lehet, hogy meg sem történt, én nem tudom, mert ilyeneket is lehetett olvasni, de egy menekült erőszakoskodásáról lehetett hallani”

(az adott videóban a 47:30 utáni rész).

Valóban, lehetett hallani, olyannyira, hogy az ügy alaposan felkorbácsolta az indulatokat Magyarországon. Ami annak kapcsán teljességgel érthető, hogy míg Nyugat- és Észak-Európa országaiban a bevándorlás hozadékaként drámai mértékben megnőtt a nők elleni szexuális erőszakok, zaklatások száma (a bűncselekmények elkövetői javarészt migránsok), addig hazánkat eleddig elkerülték a hasonló tragédiák. Nem utolsósorban a kormány határozott migrációellenes politikájának köszönhetően.

A konkrét ügy gyanúsítottja, a Magyarországon 2017 óta oltalmazott státuszban tartózkodó, magát 18 évesnek mondó afgán migráns, Sarhadi Bilal Ahmad a jelenlegi rendőrségi információk szerint szeptember 9-én hajnalban megerőszakolt egy 21 esztendős hölgyet egy budapest-belvárosi gyorsétterem mosdójában, valamint korábban két alkalommal mutogatta nőknek a nemi szervét a főváros VII. kerületében. Illetőleg jelentkezett még egy 22 éves nő is, akit állítása szerint augusztus 7-én egy másik budapesti kebabozóban erőszakolt meg az afgán: még nem heverte ki a megszégyenítést, de hamarosan ő is feljelentést tesz.

„Már zárni készült, nem is ettem semmit. Angolul beszéltünk, megengedte, hogy töltsem a telefont, de amikor beléptem az üzletbe, rám zárta az ajtót és berángatott a WC-be. Hiába próbáltam kijutni, hátulról megerőszakolt”

– emlékezett vissza az Indexnek az első(?) áldozat, aki sokkot kapott a történtektől.

Emlékezetes, Sarhadi Bilal Ahmad megpróbált menekülni Magyarországról, talán úgy érezte, Angela Merkel meghívólevele számára is érvényes. Hiába próbált azonban szökni a felelősségre vonás elől, egy Németországban tartó vonaton, Linz környékén, Ausztriában végül szeptember 10-én este elfogták az európai elfogatóparancs alapján intézkedő rendőrök. Jelenleg kiadatási őrizetben van.

Hogy Márki-Zay Péter miért boncolgatta több alkalommal, hogy könnyen lehet, meg sem történt a szeptember 9-i nemi erőszak, nehéz megfejteni. Megeshet, hogy ezúttal is egy Index-cikkbe kapaszkodott, annak esett áldozatul, mint sokak szerint a vásárhelyi TAO-támogatások félremagyarázásánál.

Hiszen a balliberális hírportál még Sarhadi Bilal Ahmad rendőrkézre kerülése előtt, szeptember 10-én valóban közölt egy furcsa cikket, miszerint „senki nem tud semmit a gíroszosnál, ahol [a kormánysajtó szerint] az erőszak történt”, nincs is saját mosdója a helynek, a szomszédos kocsmában viszont van vécé, de az „már nyitva sem volt, amikor a bűncselekmény történt.”

Márki-Zay figyelmét azonban elkerülhette, hogy ezt a narratívát később, az afgán elfogását követően az ellenzéki médiumok sem képviselték. Különösen, hogy már szeptember 11-én megjelentek a sajtóban az ipari kamera felvételei, melyek megmutatták, hogyan csalta csapdába a migráns a gyanútlan fiatal légi kísérőt. Sőt, érdekes fordulattal éppen az Index közölte az első cikket szeptember 12-én arról, hogy augusztus 7-én is megerőszakolhatott egy nőt a gyanúsított bevándorló.

Az ügyben újabb fejlemény, hogy az Origo információ szerint a Soroshoz köthető Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtása miatt maradhatott az országban Sarhadi Bilal Ahmad. E heti cikkükben azt írták, „az afgán származású migráns furcsa módon írásban kérte Soros György szervezetének pártfogását, kérése gyorsan megértő fülekre talált.” Bár a Magyar Helsinki Bizottság közleményt adott ki, miszerint „jogvédő egyesületük nem képviselte a nevezett személyt egyetlen eljárásban sem”, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón ráerősített: „a Helsinki Bizottság és a hozzá hasonló bevándorlást támogató szervezetek tehát abban érdekeltek, hogy minél több migránst hozzanak be és tartsanak bent Európában, még akkor is, ha veszélyes emberekről, bűnözőkről van szó.”

Többször megírtuk már, Márki-Zay a médiában hétről hétre megjelenő hírek szerint egy új ellenzéki mozgalom/párt megalapításán szorgoskodik. Joggal merülhet fel a kérdés, bevándorláspárti formációról lesz-e szó, hiszen az ismert politológus, Török Gábor vezette elemzőintézet szintézise is megerősítette, hogy ebben a „projektben” többek között a korábban a migrációt tagadó és a kerítést támadó nyilatkozatairól elhíresült bukott MSZP-s miniszterelnök-jelölt, Botka László a fő partnere és szövetségese.

Amikor tehát az országos nagypolitika színpada felé kacsingató vásárhelyi városvezető arról értekezik az afgán migráns által elkövetett szeptember 9-i budapesti nemi erőszak kapcsán: „könnyen lehet, hogy meg sem történt”, vagy „lehet, hogy teljesen álhír volt, lehetséges”, véleményem szerint több tényezőt vehetünk számításba. Közös bennük, hogy egyik szomorúbb, mint a másik.

Előfordulhat, Márki-Zay úgy nyilatkozat ki, hogy felületesen informálódik, nem tájékozódik kellő mélységben, vagy egyszerűen nem hisz a magyar rendőrségnek. Netán relativizálja a történteket, vagy csak viccelődik a tragikus ügy kapcsán, és nem gondolja komolyan, hogy egy ilyen szörnyű, embertelen bűncselekmény álhír lenne.

Bármelyikről legyen is szó, mind szakmailag, mind morálisan mindenképpen elfogadhatatlan egy magyar polgármestertől, egy kereszténységével kampányoló politikustól.