Öt évre ítélték a röszkei terroristaper vádlottját

A Cipruson élő szír férfit a Szegedi Törvényszék március 14-én első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről.
Vörös István ügyész csütörtökön egyórás perbeszédében azt kérte az ítélőtáblától, hogy a vádlottra a törvényi minimumot jelentő tíz évnél súlyosabb szabadságvesztést szabjon ki. Közölte azt is, a bíróságnak a férfit a jogszabályok alapján a szabadságvesztés kétszeresének megfelelő időtartamra ki kell tiltania Magyarország területéről.
Az ügyész kifejtette, a megismételt elsőfokú eljárás az eljárásjogi szabályoknak megfelelően zajlott le, a törvényszék a vádlott ellentmondó vallomásai mellett értékelte a tanúk által elmondottakat és az olyan objektív bizonyítékokat, mint amilyenek a helyszínen készült videofelvételek.
Mint mondta, a vádlott a tőle lefoglalt mobiltelefonokban talált felvételek alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény. 2015. szeptember 16-án a röszkei közúti átkelőnél mindvégig határozott szándéka volt, hogy családjával együtt átlépjen a határon, majd Magyarországon keresztül Németországba menjen. Egy rendőr elmondta neki, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a vádlott mégis ott akarta átlépni a határt.
A férfi – ahogy a tömeg többi tagja – többször is követelte a határ megnyitását. Követ tört és hat alkalommal megdobta a rendőröket. Később a mások által megrongált kerítésen keresztül – az elsők között – magyar területre lépett.
Vörös István azt mondta, a férfi egyes tetteit nem lehet kiemelni a cselekvés folyamatából, egységes egészként kell kezelni. A vádlott a tömeg tagjaival annak érdekében dobálta meg a rendőröket – ezzel megvalósítva a csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakot -, hogy kikényszerítse a határ megnyitását.
A Kúriának az ügyben meghozott döntésére is hivatkozva az ügyész hangsúlyozta, a törvényszék helyesen minősítette terrorcselekménynek a vádlott tettét. Bárándy Péter, a vádlott védője ugyanakkor azt indítványozta, hogy a táblabíróság eltérően minősítse a vádlott által elkövetett bűncselekményt, és enyhítse büntetését.
Ahmed H. az utolsó szó jogán bocsánatot kérve azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, azt, hogy erőszakosan lépett fel, a rendőrök ellen fordult. Hozzátette, terrorcselekmény elkövetésével vádolják, noha éppen a terror jelenléte miatt volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, és családjának is azért kellett elmenekülnie Aleppóból.
A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek.
A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
(Borítókép forrása: MTI, fotó: Rosta Tibor)