Vásárhelyi Ótemplom-történet a nyitott templomok napján

Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum történész-muzeológusa tartott előadást szombaton a XII. Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett Nyitott Templomok Napján a Református Ótemplomban. Az Erős torony az Úrnak neve című rendezvényen a szakember Hódmezővásárhely legrégebbi, ma is álló épületének történetével ismertette meg az érdeklődőket.

A török hódoltság idején tilos volt maradandó anyagból épületeket emelni, ezért a korábbi templom fából és sárból épült, ám annak helyét még nem sikerült megtalálni. A kőtemplom tornya 1714-ben készült el, míg a templomhajót 1723-ban vehették birtokba a hívek. Az építkezést a város és a hívek mellett a két földesúr, gróf Schlick Lipót altábornagy és gróf Károlyi Sándor finanszírozta. Az egyházközösség tagjai pénzadomány mellett élőmunkával is hozzájárultak a templom megvalósításához.

1741-ben a törökök elleni viselt hadjárat miatt védfallal vették körbe a templomot, melynek nyugati kapujának záróköve a Tornyai János Múzeum helytörténeti kiállításában látható azzal a csúcsdísszel együtt, amelybe 1930-ban villám csapott, és emiatt a templomtorony leégett.

Bernátsky Ferenc előadásában bemutatta azokat a Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelt, Tornyai János hagyatékából származó fényképeket, amelyek igazolták, hogy a templom eredeti belső bútorzatának elbontása után – akkoriban városi közgyűjtemény nem lévén – annak egyes elemeit, így a gyulai mesterek által faragott és kézzel festett szószékkoronát, a karzatdeszkák egy részét és a papok padját, egy ideig a festőművész óvta műtermében. A szószékkorona – az 1732-ben készült berendezés több elemével együtt – a templom 2012-es felújítása idején került vissza az Ótemplomba.

Forrás:

Arany-Tóth Attila
közönségkapcsolati munkatárs
Emlékpont