Lázár: több határozottság kell az agrárimport ellen

A Hagymafesztivál keretében agrárfórumot is tartottak Makón, ahol a magyar mezőgazdaság jövőjéről és a legfontosabb kérdésekről is beszéltek a hazai szakmai szervezetek képviselői. A térség országgyűlési képviselője szerint a gazdáknak és a politikusoknak jobban kellene ösztönözniük az érdekvédelmi szervezeteket a magyar termékek védelmére. Fotó: Gémes Sándor

Uniós agrárpolitika, a hazai versenyképesség fejlesztése, és természetesen a hagymatermesztést érintő aktuális kérdések is témái voltak a Koronában megrendezett agrárfórumnak. A termelők ezekkel kapcsolatos kérdéseiket Jakab Istvánnak, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökének, Kiss Miklós Zsoltnak, a NAK Általános Agrárgazdasági Ügyekért Felelős országos elnökének, és Mártonffy Bélának, a  NAK Országos Kertészeti Osztály elnökének is feltehették.

Az agrárkamara megyei elnöke a megnyitón kiemelte, az elmúlt években komoly eredményeket értek el a hazai gazdák, az agrárium kibocsátása 2010 óta a másfélszeresére nőtt, az export pedig 50 százalékkal nőtt. Szél István hozzátette: olyan vidéki Magyarországot szeretnének látni, amelynek biztos bázisa, gerince a parasztpolgári réteg, saját vállalkozással, egzisztenciával, felkészültséggel, magabiztossággal, mert a magyar vidék hordozza a magyarság lelkét.

Farkas Éva Erzsébet szerint a makói városvezetés lehetőségéhez mérten igyekszik minél jobban támogatni a helyi termelőket, például az eltörölt mezőőri járulékkal és piaci helypénzzel, vagy a hagymatermelőknek részére biztosított pályázati forrással. A polgármester hozzátette, erre azért is van nagy szükség, mert az agrárium Makónak megélhetést, hírnevet, és identitást biztosít.

– Rengeteg kihívással kell szembenéznünk a 21. században az agrárium területén is, de a helytállás, az erre való törekvés a makói gazdák részéről  töretlen. A makói agrárium hármas egységében mérhetetlen szerepet vállalnak gazdáink, szövetkezeti, gazdaköri, és terméktanácsi formában is – fogalmazott Farkas Éva Erzsébet.

Az agrárfórumon részt vevő Lázár János hangsúlyozta, a kormány azért alakította át a szakmai érdekképviseleti rendszert, mert úgy helyes, ha a földművesek jövőjéről a földművesek döntenek.

– A Fidesz elképzelései szerint a magyar mezőgazdaság sorsáról nem az államapparátusnak, nem állami tisztviselőknek, nem bürokratáknak kell Budapesten és Brüsszelben dönteni, hanem a magyar gazdáknak. Ezért 2010 után úgy változtattuk meg az agráriummal kapcsolatos döntési rendszert, hogy abban kitüntetett szerepe van, személyeken keresztül, érdekérvényesítésen keresztül a MAGOSZ-nak, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is, amely számos állami feladatot vett át – emelte ki a térség országgyűlési képviselője.

Lázár János szerint így akik ma mezőgazdasággal foglalkoznak, azt láthatják, hogy akik az érdekérvényesítésükkel foglalkoznak, tapasztalt, támogatással bíró, bizalmat érdemlő emberek.

A térség országgyűlési képviselője kitért az import helyzetére is, aminek szerinte az egyik oka, hogy a magyar politikusok és termelők nem biztatják elég erősen az agrárkamarát, hogy csapjon végre az asztalra a magyar mezőgazdasági termékek védelme érdekében. Szerinte ugyanis még az EU-n belül is meg kell nézni, hogy az importot hogyan és milyen eszközökkel lehet korlátozni.

– Több bátorsággal és több határozottsággal kell fellépni az importtal szemben, mert az lényegében tönkretette például már a makói hagymatermesztést is – hangsúlyozta.

A térség országgyűlési képviselője azonban azt is hozzátette, ez nem csak pénz kérdés, hanem a hatékonyságé is. Az Európai Uniós forrásokon felül ugyanis a következő években még 2000 milliárd forint forrást kellene a mezőgazdaságba irányítani. Az a kérdés Lázár szerint, hogy van e szándék, erő arra, hogy a magyar költségvetési csaták közepette, ami a források elosztásáért zajlik, a szervezetek ennyit ki tudjanak szakítani. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a termelők részéről nagy támogatásra van szüksége mind a MAGOSZ-nak, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának.