Szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak Szegeden

Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja avatóbeszédében úgy fogalmazott: Semmelweis Ignácnak köszönhető, hogy az összes manuális orvosszakma ott tart, ahol ma. Tanai sok millió ember életét mentették meg. Az általa bevezetett gondos kézfertőtlenítés a mai napig az egyik leghasznosabb életmentő módszer a szepszis és a gyermekágyi láz megelőzésében.

Semmelweis Ignác az egyik első magyar klinikai tudós volt. Tragédiája abból következett, hogy kortársai nem hittek neki, de a rá következő orvosgeneráció felismerte igazát, ezzel a halhatatlanok közé emelve őt – közölte a professzor.

A Semmelweis Ignác születésének kétszázadik évfordulója alkalmából állított bronz mellszobor a legméltóbb helyére került, a szülészeti klinikára érkezők nap mint nap látni fogják – közölte a dékán.

Semmelweis Ignác, az “anyák megmentője” a világon elsőként statisztikai adatok és saját tudományos kutatásai, megfigyelései alapján felfedezte, hogy a gyermekágyi láz nem járvány, hanem az orvosok által terjesztett fertőzés. Ok-okozati kapcsolattal igazolta, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz és az azt okozó fertőzés a szülő nőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével megelőzhető. A klórmeszes kézmosás szigorú bevezetésével az általa vezetett szülészeti osztályon 25-30-ról egy százalékra esett vissza a halálozási arány.

A Semmelweis által javasolt prevenció forradalminak számított, 30 évvel megelőzte korát, de módszerét nehezen fogadta el az akkori orvostudomány. Felfedezését és elméleteit csupán 1877-től, Louis Pasteur és Robert Koch, valamint Joseph Lister munkássága hatására kezdték elismerni és alkalmazni.

(Borítókép: Farkas Pál szobrászművész áll alkotása, Semmelweis Ignác szobra mellett; MTI fotó: Rosta Tibor)