quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

386 millió forintból fejlesztik a tanyákat

2018. szeptember 04.

Évtizedeken keresztül magukra maradtak a tanyán élők, így sokkal rosszabbak voltak az életkörülményeik, mint a városiaknak. Bár ma sem könnyű tanyán élni, mégis büszkék vállalják és szeretik a természet közelségét közel ezren Makó és Hódmezővásárhely környékén.

– 50-60 évig mostohagyermekei voltak az országnak a tanyasiak, de most már büszkék lehetünk rá, hogy a természet közelében élünk – vallja Dani János, aki egyike annak a 60 tanyatulajdonosnak, akiknek pályázati támogatás segítségével fejlesztik a villamosenergia kapacitását, vagy bevezetik ingatlanjukra az áramot a térségben.

A hagyományos juhtenyésztéssel és kisüzemi tejtermékgyártással foglalkozó családnak van oka az optimizmusra, tanyájukra napelemes rendszer is kerül, így a mostani mintegy 60 ezer forintos áramszámla akár a felére is lecsökkenhet. Daniék körülbelül 200 állatot tartanak, a fejőgépek, és a hűtőház is sokat fogyaszt.

Lázár János kiemelte, Makó és Hódmezővásárhely térsége az ország egyik leginkább tanyás vidéke, mintegy ezren élnek a települések külterületein.

386 millió forintból fejlesztik a tanyákat

– A Dani család ezen a környéken tulajdonképpen az utolsó család, aki hagyományos juhászattal foglalkozik. Ennek van jövője, mert a legelőterület alkalmas, és egy olyan régi gazdálkodási kultúrának a képviselői ahol a természet és az ember közös együttműködésének pozitív hatása van, eredménye – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.

Lázár János hozzátette, a térségi polgármesterekkel együtt kiemelten fontosnak tartotta, hogy az itt élőknek az alapvető infrastruktúrát biztosítsák, lehetőség szerint legyen áram minden tanyában, és a megközelíthetőségük is javuljon. A választókerület települései összesen 386 millió forintot nyertek erre a célra, ebből 60 tanya villamosítására vagy kapacitásnövelésre 124 millió forintot fordíthatnak.

Farkas Éva Erzsébet kiemelte, Makó 3 pályázatot nyújtott be, ebből valósul meg külterületi buszmegállók kivilágítása, utak fejlesztése, és tanyavillamosítás is. Ez utóbbi a térségben 20 tanyát érint, amelyből háromnál eddig egyáltalán nem volt az áram bevezetve.