A Serháztértől a Hódtóig vezethetett a vásárhelyi alagútrendszer

Nemrég egy, a tram train építése kapcsán „feltárt” föld alatti csatorna miatt ismét szikrát kapott a vásárhelyi alagútrendszer kihunyni nem akaró zsarátnoka. A témával egyébként azóta közel tucatnyi lelkes és pontos információkkal rendelkező lokálpatrióta is foglalkozik, akik a lehetséges alagútrendszert, Vásárhely régi pincéit és csatornáit kutatják.
Most Makóról került elő újabb adalék – írja a Délmagyar.
Bertus-Barcza István egy 1938-as kiadású Csongrád vármegye című könyvben talált egy részletet, amelyet eredetileg a 19. században írtak. Eszerint az alagút a Serháztértől a nagy vízig, vagyis valószínűsíthetően a Hód-tóig vezethetett.
A könyvben ez olvasható: „Urasági épületek voltak, a Serház, melyben a finom sört főzték és mérték ki a kertben. A két kőoszlop ma is áll a Kutasi út felén, idejártak ki vasárnap délután a fiatalok szórakozni, ahol szólt a zene és tánc várta a szórakozni vágyókat. Itt volt vége az alagútnak, mely az Uraság-házból indult ki, és a présházon és a cédulaházon vezetett a nagy víz partjára”. – Azt okoskodták ki, ez a Hódtó lehet(ett).
A könyv vásárhelyi fejezeteit Fejérváry József írta, előszóval Endrey Béla polgármester látta el. Az alagútról szóló bejegyzés eredetijét Kiss András vásárhelyi református lelkésznek tulajdonítják, aki a 19. században tanulmányában írt róla.
forrás, fotó: délmagyar

Bertus-Barcza István a Csongrád vármegye könyvvel, benne a vásárhelyi alagúttal. Fotó: Imre Péter.