Lázár: Vásárhelyen az üres szavak divatja járja!

Rombolás, pusztítás és a valami elleni fellépés jellemzi Hódmezővásárhelyet – mondta Lázár János vasárnap a Boldog Gizella-díj átadó ünnepségén. A térség országgyűlési képviselője szerint a rendszerváltás óta nem volt akkora megosztottság a városban, mint most. „Abcúg a szájhősnek, vivát a polgárnak!” – tette hozzá.

Az államalapítás ünnepéhez kapcsolódva átadta a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány az első Boldog Gizella-díjat a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

Az elismerést dr. Páger Lajos főorvos és felesége, dr. Berta Éva főorvos Lázár János országgyűlési képviselőtől és Kószó Pétertől, az alapítvány kuratóriumi elnökétől vehette át. A másik jelölt Sonkoly Tibor festőművész volt, a döntés a vásárhelyiek véleménye alapján, szavazással született meg. Erről bővebben ITT olvashat.

Lázár János beszédében kifejtette, amikor augusztus 20-án fejet hajtunk Szent István előtt, akkor végig kell gondolnunk, mit tehetünk a városunkért és az országunkért. – Államalapító királyunk érdeme az alapítás és a fennmaradás. Nem csak Magyarországot, hanem a modern Európát hozta létre, és a környékbeli népeket is arra bíztatta, hogy a keleti nomád kultúra helyett az európai családot, a nyugatot válasszák. Nekünk most, 1018 évvel később az a feladatunk, hogy helytálljunk, és megmentsük a keresztény családban, nemzetben, erős országokban gondolkodó Európát – jelentette ki a képviselő. Hozzátette, ha a kontinens letér erről az útról, akkor elveszíti identitását, egyben Szent István intelmeit is.

A honatya szerint a mai politikusok számára is súlyos üzenettel bír Szent István tevékenysége. – Ő nem csak megszerezte a hatalmat, hanem megtartotta és fel is használta azt. Alázattal nem csak a megtartásra törekedett, hanem cselekedett is, ugyanis a hatalom csak eszköz, és nem szabad újabb hatalom megszerzésére fordítani – folytatta Lázár János.

Úgy véli, választást nyerni sokan tudnak, kétharmados győzelmet aratni már kevesebben, de országot alapítani már csak a kivételesek képesek. A kormány célja ugyanis az, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legerősebb országává váljon.

– Hódmezővásárhely február 25-én úgy döntött, hogy a polgári eszméket vallóknak ellenzékben kell vonulniuk. Nem ördögtől való ez, de a város a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan megosztott, mint most. Ez a megosztottság pedig szembeállít, elválaszt és a sikerességet is kizárja. Rombolás, pusztítás és a valami elleni fellépés jellemzi a települést, ami mellett az üres szavak divatja járja – mutatott rá Lázár János, aki szerint ezekre nemet kell mondani, és el kell dönteni, melyik régi értékekhez érdemes visszafordulni.

“Abcúg a szájhősnek, vivát a polgárnak!” – zárta beszédét a politikus.

Kószó Péter ismertette: a díj névadója a magyar történelem olyan nagyasszonya, aki idegenként érkezett ide, de magyarként halt meg és vált halhatatlanná. – Szent István király felesége, a bajor Gizella egy lett közülünk. Vásárhely sem nézte soha, hogy ki hova született, de arra mindig törekedett, hogy kitüntesse azokat, akik tevékenységükkel kimagasló eredményeket szereztek a közösségnek – mondta a kuratóriumi elnök. Véleménye szerint az ilyen embereknek köszönhető, hogy a település az elmúlt 16 évben többet fejlődött, mint azelőtt 100 esztendőn át.

– Aki ezt a várost szereti, azt a város is viszont szereti. A leghűségesebbek iránt a hétköznapokban is elkötelezettek vagyunk. Ők köztiszteletben állnak, ami többet ér minden díjnál – mondta még Kószó Péter.

A gálaesten Szent István intelmei, Bánk-bán részlet és népdalok is a színpadra kerültek.

//height height: 500,

//autoplay autoplay: true, autoplayOnHover: 'none', autoplayDelay: 5000,

arrows: true, buttons: true, smallSize: 500, mediumSize: 1000, largeSize: 3000, fade: true,

//thumbnail thumbnailArrows: true, thumbnailWidth: 120, thumbnailHeight: 120, thumbnailsPosition: 'bottom', centerImage: true, imageScaleMode: 'cover', allowScaleUp: true, startSlide: 0, loop: true, slideDistance: 5, autoplayDirection: 'normal', touchSwipe: true, fullScreen: true, }); });

Boldog Gizella-díj átadó ünnepség

A Boldog Gizella-díjról

A Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány díjat hozott létre azon köztiszteletben álló személynek, aki példamutató polgári gondolkodásával, vagy hosszú időn át folytatott munkásságával kimagasló érdemeket szerzett Hódmezővásárhelynek és megbecsülést érdemelt ki a közösségtől.

A díjat minden évben Szent István király napjához kapcsolódóan adják át, és évente 1 főnek adományozzák.

A díjjal külön erre az alkalomra készített díszes oklevél, emlékplakett és nettó 1 millió tiszteletdíj jár. Az oklevélnek tartalmaznia kell az adományozó megjelölését, a kitüntetett nevét, a kitüntetés átadásának helyét és idejét.

A díjazottakról

Dr. Páger Lajos főorvos

Szegeden végzett az orvostudományi egyetemen 1967-ben, majd a hódmezővásárhelyi kórház belgyógyászati osztályán kezdte el gyakorolni a hivatását. A belgyógyász szakorvos képesítést 1971-ben szerezte meg.

1976-ban adjunktusi, majd 1991-ben főorvosi kinevezést kapott. Érdeklődése a gasztroenterológia felé irányult, úttörőként kezdte meg az endoszkópos vizsgálatokat, megalapítva a helyi endoszkópos labort. 1980-tól hosszú éveken át egyedül végezte a vizsgálatokat, folyamatos készenléti szolgálatot vállalva. 1993-tól a kórház segítségével a régió egyik legjobban felszerelt endoszkópos vizsgálóját alakította ki, majd ezt követően még közel 10 éven át tevékenykedett, aktívan bekapcsolódva a szakterület országos tudományos és szakmai életébe.

2002-től az endoszkópos feladatokat fiatal kollégáknak adta át, miközben felkérték a krónikus belgyógyászati osztály irányítására. 2002-ben rehabilitációs szakvizsgát tett. 2003-ban a krónikus belgyógyászati, majd 2004-ben a rehabilitációs osztály osztályvezető főorvosa, feladatkörét 2005-től nyugdíj mellett is folytatta.

Munkája során több elismerésben is részesült: Igazgatói Dicséretet, majd két alkalommal Egészségügyi Miniszteri Dicséretet kapott. 2000-ben Vásárhely Egészségügyért elismerést, 2003-ban pedig az egészségügyi minisztertől Pro Sanitate-díjat vehette át. 1995-től 8 éven keresztül a Magyar Orvosi Kamara hódmezővásárhelyi szervezetének elnöke. Mindezek mellett a Hódmezővásárhely Városáért Közalapítvány kuratóriumának, valamint a vásárhelyi Rotary Klubnak is tagja.

Orvosi hivatását 47 éven keresztül, mindvégig egy kórházban, példaértékűen folytatta, rendkívül precízen, lelkiismeretesen és naprakész szakmai ismeretekkel felkészülve. Széles látókörű tudását és hatalmas tapasztalatát készséggel adta át az orvostanhallgatóknak, valamint a pályakezdő ifjú kollégáknak, több orvosgenerációt képzésében, oktatásában vett részt.

Dr. Berta Éva Főorvos

1964-ben végzett a szegedi orvostudományi egyetemen, majd a hódmezővásárhelyi kórház belgyógyászati osztályán eltöltött gyakorlati éveket és a belgyógyászati szakvizsga megszerzését követően 1969-től a kórház rendelőintézetében gyakorolta hivatását. 1974-1989-ig belgyógyász csoportvezető főorvosként tevékenykedett. 1989-től a járóbeteg szakellátás vezető főorvosi feladataival bízták meg, a 2007-es átszervezést követően az immár a kórház területén működő járóbeteg szakellátás belgyógyászati, majd diabetológiai szakrendelésén végezte munkáját. A diabetes társaság tagjaként bekapcsolódott a terület országos szakmai és tudományos munkájába, miközben a vásárhelyi cukorbetegek klubjának elnöki feladatait is ellátta.

Gyógyító munkája elismeréseként 1978-ban Igazgatói Dicséretben részesült, kiváló munkájáért 1986-ban az egészségügyi miniszter dicsérő oklevelét, majd 1998-ban Pro Curationem corporis et animae oklevelet vehette át. 2014 novemberében, 50 évnyi hűséges orvosi tevékenységéért aranydiplomát vehetett át.