A Szent István-bazilikába került a Magyarok kenyere program aratókoszorúja

A Kárpát-medence valamennyi határon túli, magyarlakta területe, valamint a 19 magyar megye kalászából font koszorút első alkalommal állították ki a bazilikában – hangsúlyozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz) hétfőn, a koszorú kihelyezésekor tartott átadón.
Elmondta, hogy a két részből álló koszorú külső része az anyaországot jelképezi, amely átöleli a határon túl élő magyarságot. “Ez a dupla koszorú az összefogást, az összetartozást jelképezi” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a 15 millió búzaszem a 15 millió magyar összetartozásának szimbóluma.
Snell György püspök nagyon szép jelképnek nevezte a koszorút, hozzátéve, hogy a katolikusok számára a búza azért is fontos jelkép, mert Krisztus az utolsó vacsorán a sok kis búzaszemből összeálló kenyér színe alatt “maradt itt” az eukarisztiában. “A sok kis búzaszem itt a magyarok összefogását és egységét jelenti, az eukarisztiában pedig minden jóakaratú emberét” – fűzte hozzá.
A több mint kétszer két méteres aratókoszorút Tüske Tünde, a Szalma-Kincs-Tár vezetője és kollégái fonták, több évszázados erdélyi tradíciók alapján. A búzakalászokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz együtt gyűjtötte össze.
(Borítókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)