Megkezdődött a diákok rohama az albérletekért

Kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, így megkezdődött a diákok rohama az albérletekért. A Kossuth Rádió riportere albérletet kereső fiatalokat, majd szakembereket kérdezett. Az egyik megszólaló szerint irreálisan magasak, megfizethetetlenek az albérletek, szülői segítség nélkül a diákoknak esélyük sincs havi szinten fizetni a költségeket. Mások szerint „nagyobb a kínálat, de drágább árak jellemzik” az idei esztendőt.
Idegennel kell összeköltözni egy nagy lakásba, még barátokat is nehéz összeszervezni a közös lakbér érdekében. Az optimális az egy szobában egy lakó, de gyakran osztozni muszáj azon az egy szobán is valakivel. Csak az az egyetemista vesz ki albérletet, aki meg tudja anyagilag engedni magának. A java részük csak a tanulmányi időszakra veszi ki a lakást, nyaranta sokan hazaköltöznek a szülői házba. A kollégiumi szállások – a megkérdezettek véleménye szerint – a legjobb választások, mert letisztultak.
A vidéki hallgatók legnagyobb problémája, hogy magasak a budapesti albérletárak. 100-110 ezer forintért lehet bérelni egy lakást, amit esetenként többen is használnak. A kollégiumokba nehéz a bejutás, gyorsan „elkelnek” a kiadó helyek, s nyáron az egyetemisták zömének munkát kell vállalnia, hogy legalább némiképpen tehermentesítsék a szülőket. Sokan otthonról próbálják megoldani a tanulmányaikat, akik tehetik, ingáznak.
Nem csak Budapesten, a vidéki nagyvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak, noha nem annyira, mint a fővárosban. Egy-egy vidéki egyetemista városban a budapesti összegnek akár már a feléért is lehet albérletet találni.
Pécsen, Szegeden és Debrecenben a 100 ezer forintot meghaladják az átlagos bérleti díjak. Ez a jelenség a kisebb jövedelmi szinttel magyarázható.
(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció; forrás: Pixabay.com)