26 milliós kenőpénzt rakott el a kórházigazgató – letöltendő börtönt kapott
A vádirat szerint 26 millió forint kenőpénzt fogadott el a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház kórház tavaly leváltott főigazgatója 7 évvel ezelőtt, hogy egy számára szimpatikus cég nyerjen meg egy 2010-ban megpályázott 1,3 milliárd forintos uniós támogatásból induló felújítást. A vállalkozás nem nyert, de a volt főigazgatót és társait első fokon már elítélték.
A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a kiskunhalasi kórház nonprofit cége uniós pályázati felhívásra 2010 februárjában pályázatot nyújtott be 1 milliárd 342 millió forint értékű fejlesztéshez szükséges pénzösszeg megszerzésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az ügynökség a pályázatot támogatandónak ítélte.
Az ügy egyik vádlottja – aki később az intézmény főigazgatója lett – a vádbeli időszakban a nonprofit cég ügyvezetője volt. Az ügy másik két férfi vádlottja 2010-ben ismerkedett meg az ügyvezetővel, közöttük baráti viszony alakult ki. A másik két vádlott azt kérte a nonprofit cég ügyvezetőjétől, hogy a pályázat kivitelezési munkáinak elnyerése érdekében támogassa a közbeszerzési eljárás során az általuk képviselt építőipari céget.
A két vádlott felajánlotta az ügyvezető férfinek, hogy „baráti kölcsön” címen adnak számára pénzt, amelyet ő az építőipari cégnek nyújtandó „segítség” ellentételezéseként kap. Az ügyvezető az ajánlatot elfogadta, így 2011 augusztusában először 10 millió forint, majd 2011 novemberében 16 millió forint készpénzt vett át.
2012 augusztusában a közbeszerzési eljárás kapcsán az egészségügyi intézményben meghirdetett tárgyalás előtt az ügyvezető találkozott a másik két vádlottal. Megállapodtak abban, hogy az ügyvezető a szóbeli forduló során különböző jelzésekkel fogja segíteni építőipari cég képviselőjét, hogy elnyerje a pályázatot. Az ügyvezető vádlott azonban mégsem tudott jelzéseket adni, végül a pályázatot egy másik cég nyerte meg.
A Kiskunhalasi Járásbíróság a 2018 márciusában meghozott ítéletével a váddal egyezően az ügyvezető vádlottat vesztegetés elfogadásának bűntettében, míg a másik két vádlottat vesztegetés bűntettében, illetve egyiküket hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság az ügyvezető vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, míg bűntársait 3, illetve 2 év börtönbüntetésre és ugyanekkora tartamú közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlottak és védőik felmentésért, illetve másodsorban a büntetés enyhítéséért fellebbeztek. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Kecskeméti Törvényszék előtt folyó másodfokú eljárás során a büntetőjogi minősítés pontosítása mellett a védelmi fellebbezések alaptalansága miatt az ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a vádlottakkal szemben vagyonelkobzást is el kell rendelni.
