Hét határon túl járt a vásárhelyi Kankalin Néptáncegyüttes
A csapat július első hetében látogatott el a Montenegró legnagyobb és legnépszerűbb üdülőhelyén, Budvában megtartott rendezvényre. A két vásárhelyi felnőtt csoport román, bolgár, török, litván, ukrán és szlovák művészeti csoportokkal együtt adott számot tudásáról.
Egy fesztiválon nem csak táncolni, de ismerkedni is lehetett. A Kankalin csapata ezt már az első este meg is tette: közös énekléssel és táncolással múlatták az időt szlovákiai magyar társaikkal, a Királyhelmeci Banditákkal.
Másnap a közel ötszáz résztvevő színpompás viseletekben, ének és zeneszóval csalogatta a pálmafával szegélyezett tengerparti sétányról a turistákat a fesztivál helyszínére, ami egy luxus szálloda teraszán kapott helyet.
A sok-sok nemzetiség műsora közül különösen kitűnt a KEFE csoport sok szoknyás, fergeteges hangulatú dél-alföldi koreográfiája, és a Darudübögő csoport kalotaszegi improvizációja. A montenegrói éjszakában a szűnni nem akaró vastaps alatt felharsant a magyar rigmus: Vissza, vissza!
A fellépés mellett pihenésre is jutott idő: barangoltak az óváros mediterrán hangulatú, szűk sikátoraiban, de a hűs tengerhez is elmentek. Az együttes Montenegró gyöngyszemét, Kotort is felfedezték. A bátrak pedig búvárkodtak a Horizontski Plázán.
Az utolsó nap sem telt el program nélkül. Hangos énekszó mellett hajóztak ki a Kotori-öbölbe, s míg a habok felett szálltak a Tisza partján nem jó lefeküdni dallama, a hajó elsiklott a hírhedt Mamula börtönsziget mellett.
A nap fénypontjaként a vásárhelyi kankalinosok megcsodálhatták a hihetetlen kékségű Kék-barlangot. Aki kibírta a tenger haragossága miatti hánykolódást, az úszhatott is egyet, és felnőtt fejjel csintalan gyerekként ugrálhatott a türkizkék mélységbe.
(Forrás: Törökné Tárkány Katalin, Kankalin Néptáncegyüttes vezetője)
