Óriási migrációs nyomás érkezhet Afrika felől

2055-re eléri a Föld lakóinak száma a 10 milliárdot, míg 2100-ra pedig bolygónk lakosainak száma a jelenlegi másfélszeresére, mintegy 11,2 milliárdra növekszik – derült ki a KSH legfrissebb elemzéséből, amit a július 11-i népesedési világnap alkalmából készítettek. A legnagyobb népességnövekedést Afrika könyvelheti majd el, ami tovább fokozhatja a migrációs nyomást – írja az Origo.
Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, tekintettel arra, hogy a Föld népessége két évvel korábban ezen a napon érte el az 5 milliárd főt. 2018. július 1-jén a világ népessége már meghaladta a 7,6 milliárdot.
Több mint 10 milliárdan leszünk 2100-ra
A termékenység visszaesése miatt további, folyamatos lassulás várható: 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli népességnövekedést prognosztizálnak. A gyarapodás abszolút száma az 1950-es évek első felében tapasztalható évenkénti 47 millió főről az 1980-as évek végére 92 millió főre bővült. Napjainkban kevesebb, de még mindig jelentős, 82–83 millió fős a növekedés. A későbbiekben az abszolút számot tekintve is számottevő mérséklődést prognosztizálnak: 2050-ben már csak 50 millióval, az évszázad végére pedig kevesebb mint 10 millióval leszünk többen évente.
Az ENSZ előrejelzései szerint a népességszám tekintetében lassuló ütemű, de továbbra is növekedő trenddel kell számolnunk. A közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint a jelenlegi 7,6 milliárd fős népesség 2050-re 9,8 milliárd lesz, 2100-ra a mostani 1,5-szeresére, az 1950. évinek pedig közel 4,5-szeresére, 11,2 milliárdra fog emelkedni.
Az ENSZ magas termékenységű hipotézise alapján 2050-re 10,8 milliárd, az évszázad végére pedig már 16,5 milliárd fős népességet becsülnek.
Az alacsony termékenységű előrejelzés alapján a Föld lakosainak száma 2053-ban 8,8 milliárd fővel eléri maximumát, ezt követően csökkenés várható, és a 2100. évi 7,3 milliárd fő már kismértékben, de alatta marad a jelenlegi létszámnak. Jelenleg a leginkább valószínűsíthető változat a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis, így 2100-a már több mint 11,2 milliárd ember él majd a Földön.
Kilencmillió alá csökken Magyarország népessége
Magyarországon a természetes fogyást valamelyest ellensúlyozza a pozitív vándorlási egyenleg. Az Eurostat hazánk népességét 11 százalékos csökkenés mellett 8,7 millióra becsüli 2080-ra, amely ezzel az EU-28 tagországok rangsorában változatlanul a középmezőnyben foglalna helyet.
A jövőben gyarapodó népességű 13 tagállam mindegyikében pozitív vándorlási egyenleget prognosztizálnak. Közülük mindössze 8 tagországban várható természetes szaporodás, azokban a fejlett nyugat- és észak-európai országokban, ahol már napjainkban is a legmagasabb, a reprodukciós szinthez közeli volt a termékenység, mint például Franciaországban, Svédországban, Írországban és az Egyesült Királyságban.
Az elkövetkező időszakban Luxemburg továbbra is a legvonzóbb bevándorlási célterületnek számít. Itt lehet számítani a legnagyobb arányú, 81 százalékos népességnövekedésre.
Számottevő gyarapodásra számíthat még Svédország (44 százalék), Írország (30 százalék), az Egyesült Királyság és Belgium (25–25 százalék). Rajtuk kívül még Hollandiában, Franciaországban és Dániában jár együtt a természetes szaporodás migrációs többlettel. A prognózisok alapján még 60 év múlva is érzékelhető különbség lesz Kelet- és Nyugat-Európa népesedési viszonyai között. Amíg a fejlettebb észak- és nyugat-európai országokban a magasabb termékenységhez hosszabb életkilátás és bevándorlási többlet párosul, addig a kelet- és dél-európai régiókat továbbra is kisebb termékenység, alacsonyabb várható élettartam és a fiatalok nagyarányú elvándorlása jellemzi.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.