A Kirák, Maják és Zselykék döntötték le a trónról az Erzsébeteket

Már alig akad valaki, aki a kislányát Jusztinának, Katalinnak, Erzsébetnek vagy Évának, míg kisfiát Péternek, Pálnak, Lajosnak vagy Istvánnak szeretné elnevezni. Az utóbbi 8 évben viszont elszaporodtak a Bencék, Máték, Leventék, Dávidok, Balázsok, Ádámok, Noelek és Milánok, valamint a Jázminok, Annák, Hannák, Nórák, Zsófiák, Maják, Zselykék és Boglárkák – Vásárhelyen is. Címlapképünkön Szabó Péter Krisztián és szülei.

Alaposan eltérnek a mai gyermeknevek az évtizedek (hanem évszázadok) óta megszokottaktól. Ma már elvétve anyakönyveznek valakit Péternek vagy Lajosnak, illetve Erzsébetnek vagy Andreának. A Magyar Tudományos Akadémia névbizottsága jelentősen utat engedett az új utóneveknek.

A névbizottság azért a szülői kérelmek vadhajtásai alaposan nyírogatja, így elutasították például a Csibécske, Felhő, Kopasz, Balaton, Mazsola, Hattyú és Cukorka neveket, de engedélyezte az Alekszejt és a Holdent, illetve a Norellát és a Hannabellát is.

Még mielőtt Raátz Judit, a nyelvbizottság tagja fellebbenti a fátyla arról, hogy a szülői kérelmekre beérkezett nevekről mi alapján döntenek, megkérdeztük a vásárhelyi kisgyerekes szülőket, náluk ki, és mi alapján döntött arról, milyen utónevet kapjon csemetéjük.

– Péter Krisztián a kisfiunk kereszt neve. Péter azért, mert én is az vagyok, Krisztián pedig azért lett, hogy majdan ne tévesszenek össze bennünket. Anya arra gondolt, hogy ha majd később jönnek a hozzánk a lányok, meg tudjuk különböztetni, hogy melyikünket keresik – mondta Szabó Péter, a kisfiú édesapja, miközben a fiú édesanyja vidáman bólogatott.

– Zselykének hívják a kislányom, én választottam ezt a nevet. Az utónévkönyvben néztem, mit lehet a lányoknak adni, és ez volt benne a legutolsó név. Meg is tetszett azonnal, mert olyan különlegesnek hangzott. És akkoriban még nem volt olyan sok Zselyke, mint amennyi azóta már van. De tetszett nekem és a férjemnek a Szofia és Zsófia is – árulta el Higiné Imre Anett.

Zselyke még szégyenlősen kapaszkodik édesanyja, Higiné Imre Anett lábába.

– Rekiczki Kevin Márk a fiunk, a lányunk pedig Rekiczki Kira Melissza – mondta Kovács Renáta, a gyerekek édesanyja. – A sógornőm Kiera, így tetszett meg a név, de mert ugyanazt nem akartuk adni a kislányunknak, ezért lett ő Kira. A kisfiunk nevét is én választottam. Azért lett Kevin, mert a nővére Kira, így összecsengenek egymással a neveik – tette hozzá. Az édesapa, Rekiczki Márknak tetszettek a gyerekek nevei.

A Rekiczki család. A gyerekek neveit az édesanyjuk találta ki.

– Kabai Majának hívják a kislányunkat. Közösen, apukájával neveztük el ezen a különleges néven. Mindkettőnknek tetszett – árulta el Papp Krisztina, Maja édesanyja. Hozzátette: más név nem is jött számításba, azt pedig az ultrahangos vizsgálatoknak köszönhetően tudták, hogy lányuk lesz, így fiú névvel nem is készültek.

Papp Krisztina kislányával Majával. Fiú névvel nem is készültek.

– Tavaly háromszáz keresztnévjavaslat érkezett hozzánk, amelyből harmincnyolc férfi- és tizennyolc női nevet javasoltunk bejegyzésre, így hivatalossá vált a Krizantusz, a Milen és a Lemmi, a női nevek közül pedig a Meril, a Nea és a Miletta – nyilatkozta Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében működő utónévbizottság tagja.

A grémiumhoz idén hetente tíz-tizenöt javaslat érkezik, így az elmúlt hónapokban elfogadták az Alekszej és a Holden férfinevet, valaminta a Jola, Norella, Valina, Bogdána és Hannabella női nevet is. Elutasították viszont a Mazsola, Keti, Elizabeth, Máseny, Babi, Kiwi, Erdőcske, Hattyú, Pötyi, Zene, Éden javaslatokat.

A magyar utónévlista már több mint négyezer nevet tartalmaz. A 60-as évektől tucatjával érkeztek a kérelmek az Akadémiához. A média mindig befolyásolóerővel bírt, így a 80-as években a televízióban vetített Rabszolgasors című sorozat főhősnője, Isaura nyomán komoly keresztnévadási hullám indult. Most a török sorozatok vetítésének hatása érezhető, sok ott hallott név elfogadása iránti kérelmet kap az utónévbizottság, amely eldönti, hogy a javaslatok közül melyek alkalmasak anyakönyvi bejegyzésre.

Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember. Sokszor régi okleveleket, dokumentumokat, történelmi névre hivatkozáskor az Árpád-kori személynévtárat is tanulmányoznak, de a döntések meghozatala előtt történészeket, irodalmárokat, nyelvészeket is megkérdeznek.

A bizottság szempontrendszerében az a legfontosabb, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni.

A nevek többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja, mint Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatják, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is. Ilyen a Gergő, a Janó és a Jankó.

Az utónévbizottság az elmúlt években nem fogadta el a Csibécske, Felhő, Eső javaslatokat, ahogyan a könyv- és rajzfilmsorozat hatására gyakran kérelmezett Bogyó és Babóca duót is elutasították. De nem anyakönyvezhető az egyébként később valószínűleg sok ugratást, cikizést kiváltó Kopasz, Betyár, Szamos, Táblácska, Balaton és a Cukorka név sem. Adható azonban egy ideje a Levin és a Timoti, mint a már régebb óta anyakönyvezhető Timóteusz rövidült angol alakváltozata. Elfogadott férfikeresztnév lett a Bentli, amely ugyan kiejtésben azonos egy luxusautó-márkával, viszont angol nyelvterületen gyakori név, de bárki elnevezheti fiát Nérónak és Napoleonnak. Az előbbit a Róma felgyújtását megéneklő, egyébként zavarodott lelkű császár után, míg az utóbbi nem Bonaparte révén, hanem az olasz „Nápoly városából való” jelentésében lett magyar utónév.

Tavaly adható férfinév lett az Árpád-korban használatos Barla, az arab eredetű Naim, a héber eredetű Báruk, az afrikai eredetű Berkó, amelynek jelentése elsőszülött és női névként a Medina, amelynek jelentése: a próféta városából való.

Idehaza egyébként 2010 óta az újszülötteknek adott leggyakoribb nevek a fiúknál – népszerűségi sorrendben – Bence, Máté, Levente, Dávid, Balázs, Ádám és Milán, a lányoknál Jázmin, Anna, Hanna, Nóra, Zsófia és Boglárka.

Honnan erednek a „hagyományos” magyar nevek?

Tudta, hogy a közelmúlt legnépszerűbb utónevei között alig van magyar eredetű? Az András görög, s eredeti jelentése „férfias”, a Pál latin, s eredeti jelentése „kicsi”, a György szintén a görögből jön és földművest jelent, a Tamás arámi eredetű és eredetileg azt jelentette: „iker”. Az István is görög eredetű, jelentése: „koszorú”, a Lajos a régi germán Chlodovech név francia Louis formájából származik, jelentése: „híres” „harc”.

Az Erzsébet héber eredetű, eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”. A Katalin is görög eredetű, jelentése talán: „tiszta” vagy „nyilazó” esetleg „biztosan célzó”. Az Andrea, mely az olaszban nem női, hanem férfi utónév, az András női változata. A Jusztina a latin Justinus (magyarul Jusztin) női párja. Népszerűsége az első világháború előtt és után volt a zenitjén.

Igazi magyar név a Csenge, mely ismeretlen jelentésű régi magyar személynévből származik, a Kincsőt azonban Jókai Mór találta ki. A Jövő század regényében azonban helynévként szerepel, ez az elképzelt őshaza magyar formájú neve, aminek a kínai változata Jókai szerint Kin-Tseu. Ennek a névnek a forrása a Kingcsou ókori kínai tartománynév. A helynévből a 20. században vált női név. Jókainak  köszönhetjük a Tímeát is, mely először Az arany ember című regényében tűnt fel, Timéa alakban. Vélhetően a görög Euthümia névből alkotta. Az eredeti görög név elemeinek jelentése: “jó” és “tisztelet”. Egy másik elképzelés szerint az arab eredetű Fatima (jelentése: csecsemőjét elválasztó) névből alkotta, s a regényben ezt viselő szereplő is török.