A magyar bor zászlóshajóként húzza az agráriumot

Nagy István kifejtette, hogy a vidékfejlesztési programban mintegy 40 milliárd forint támogatás jut a magyar borászat fejlesztésére, ebből 4 milliárd forint a szőlőtelepítési kedv fokozására. Ezen túl az ágazatnak mintegy 15 milliárd forint áll rendelkezésére a szőlő-bor nemzeti támogatási programból.     A miniszter kiemelte, hogy a bor megismételhetetlen hangulatot teremt, hagyományőrző szerepe van, a magyar kultúra szerves része, és ott van benne “a jelen élménye és a jövő lehetősége”. A borkészítés és a borfogyasztás hagyományának életben tartásához nagy szükség van a népszerűsítő rendezvényekre és megmérettetésekre, ezek közül kiemelkedik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) borversenye – mondta.

A HNT-t a kormány számára nélkülözhetetlen stratégiai partnernek nevezte, és emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt a testületet a földművelésügyi tárca vezetője szakmaközi szervezetként ismerte el, ezzel a jogosultságával a HNT aktívan él is.  Nagy István felidézte, hogy a hegyközségi rendszerben a szőlészek és a borászok érdekeinek figyelembevételével a közelmúltban több fontos, előremutató változás történt: 2012-ben új hegyközségi törvény született, amelyben rendezték a hegybírók szerepét, szakmai felügyeletét és a hegyközségi tagok szavazati jogát. Az új törvénynek köszönhetően a szervezet működése hatékonyabbá és egységesebbé vált – tette hozzá.     Légli Ottó, a HNT elnöke közölte, hogy idén 20 százalékkal nőtt a bormustrára nevezettek száma tavalyhoz képest, ami a termelők nyitottságát bizonyítja.

Az idei, 39. Országos Borversenyen a nevező 223 pincészet 770 mintájából három bornak nagy aranyérmet, 119-nek arany-, 112-nek pedig ezüstérmet ítéltek. A legeredményesebb borászat díját idén a Mészáros Borház kapta, amelyet egy nagy arany- és két aranyéremmel ismertek el.     A legjobb boroknak járó elismeréseket Nagy István és Légli Ottó adta át.

(mti, borítókép illusztráció, pixabay)