Kirepült az első feketególya-fióka a webkamerás gemenci fészekből

Az első fióka két testvére is hamarosan követi a fészekhagyót – jelezte honlapján a zrt. Közleményükben azt írták: a fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre, általában csatlakoznak egy csoporthoz, és az éjszakák eltöltésére egy másik fát választanak.

A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével az erdőgazdaság 2016 óta webkamerán keresztül közvetíti a fészekrakó gólyapár, Tóbiás és Sára, illetve fiókáik életét. A www.gemenczrt.hu oldalon látható élő közvetítésnek köszönhetően a következő napokban minden érdeklődő figyelemmel kísérheti a fiókák első szárnypróbálgatásait. A hímállat, Tóbiás idén is elsőként érkezett meg az országba a fekete gólyák közül, március 2-án délután 5 órakor szállt le gemenci fészkére. Sára március közepén jött meg. A tojó március 29-én rakta le az első tojást, amelyet még három követett, így összesen négy tojás költését kezdhették meg a szülők. Az egyik fióka a kikelés utáni napokban erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz, és elpusztult.

2012 és 2017  között tizennégy fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején. Ez a szám növekedik idén tizenhétre.

Az erdőgazdaság közleménye felidézte, hogy 2017-ben az egyik fiókának megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a fészekben éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott. Mivel a földön nehezen mozgott, a közeli Sió-holtág horgászait megközelítve várta a neki juttatott kishalakat. Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai, de ez a fajától idegen szelídség később, a vándorlás során veszélybe is sodorhatta. Ezt a feltételezést azonban a kutatók nem tudják megerősíteni, mivel a keselyűsi fészekben nevelkedő fiókák sohasem kapnak gyűrűt, nehogy a beavatkozás miatt a következő évben a szülők új helyre költözzenek.

A fekete gólyák fészküket a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik, amelyeken közel vízszintes, a fészek elhelyezésére alkalmas ágvilla található. Leggyakrabban 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyeket választanak. Ha megzavarják őket, az egyik fészkelő helyről a másikra költöznek, ezzel “minősítik” az élőhelyet: természetvédelmi szempontból értékes területeket választanak a költésre.

A Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, a gemenci ártér a világon egyedülálló sűrűségű feketególya-populációnak ad otthont. Az erdőgazdaság azzal védi a madarakat, hogy átszervezi az erdészeti tevékenységet a fészkek köré vont védőzónában, és a túraútvonalak áthelyezésével biztosítja a madarak nyugalmát.

(mti, borítókép illusztráció)