quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Mezopotámiai dámszarvasok születtek a Szegedi Vadasparkban

2018. július 06.

A világ legritkább szarvasfajtáját 2013 óta tartják Szegeden. A csapat évről évre bővült egy-két borjúval, de valamilyen ismeretlen oknál fogva eddig szinte csak hímekkel. Májusban ezt a sort egy nőstény érkezése szakította meg, két hím féltestvére születése mellett.

A látogatók az egész csapatot, beleértve a borjakat is, közvetlenül megfigyelhetik, sokszor egészen közelről, mert nem tartanak az embertől.

A jó szaporulat azért is lényeges, mert – természetvédelmi szempontból – kiemelten fontos fajról van szó. A Közel-Keleten honos faj többször is előfordul az ószövetségi történetekben, de említik úgy is, mint olyan vadon élő állat, amely nem tisztátalan, vagyis a zsidó vallási előírások szerint is fogyasztható. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta.

A múlt század közepére már kipusztultnak vélték. Ekkor fedezték fel egy kisebb populációját Iránban, amelyből a németországi Opel Zoo-ba került pár egyed, amelyek később alapjául szolgáltak a faj megmentésének. Bár a teljes kipusztulást elkerülték, még ma is kevés – csupán néhány száz – példánya él ősi élőhelyén, köztük Izraelben, Irakban és Iránban.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50-70 kilogramm, testhossza másfél méter, viszont az agancsa kevésbé “lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli – a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi -, ahol elbújhat ragadozói elől.

(Borítókép: Endrédi Lajos, forrás: zooszeged.hu)