quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

“Rosszul” interneteznek a fiatalok

2018. július 02.

Ez az eredmény a 21. Századi Oktatásért Alapítvány felméréséből derült ki, amelyben 25 innovatív iskolában mérték fel a 13-18 éves tanulók digitális kompetenciáit.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben azt írták, a kutatásban 2700 tanuló vett részt, akiknek például álhíreket kellett felismerniük, az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatokat kellett leolvasniuk, valamint ki kellett választaniuk a megfelelő kommunikációs platformot egy videó megosztásához vagy egy várható dolgozattal kapcsolatos kérdésfelvetéshez.

A felmérés eredményei szerint a diákoknak főként az okoz fejtörést, ha a világhálón kell válaszok után kutatniuk, majd mérlegelni és értékelni a találtakat. A célzott internetes keresés, az adatfeldolgozás és az álhírek felismerésének képessége a tesztet kitöltő intézmények mindegyikében fejlesztésre szorul. A problémamegoldás, a biztonság, a tartalomelőállítás és a kommunikáció területén jobb, átlagosan 50 százalék feletti eredmények születtek.

Kiderült az is, hogy a diákok a tanult megoldási sémákkal ugyan jól boldogulnak a digitális térben, ugyanakkor könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk. A fiatalok komfortosabban érzik magukat az online kommunikáció és a csoportmunka megoldásoknál, tisztában vannak a hagyományos informatika órán megismert irodai programok funkcióival is, azonban a programozási feladatok és a szerzői jogok kérdésköre már némi fejtörést okozott nekik.

Az eredmények alapján jobban kellene hangsúlyozni a biztonságos eszköz- és internethasználatot, valamint a személyes adatok védelmének fontosságát és lehetőségeit is – hívták fel rá a figyelmet.

Szentkuti Gabriella, a – felmérést megrendelő – Microsoft ügyvezető igazgatója szerint nem elég beleszületni a technológiai forradalomba, a digitális kompetencia tanult és folyamatosan fejlesztendő képesség, amely a kormányzat, az oktatási intézmények és az infokommunikációs iparág közös felelőssége és érdeke. A cég ezért az Innovatív Iskola és Innovatív Pedagógus Program keretében szemléletformáló módszertannal, célzott képzésekkel és önértékelési rendszerrel is segíti az intézmények digitális transzformációját – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI, borítókép: illusztráció, forrás: pixabay.com)