Toroczkai László: Nem érdekel, milyen bélyeget akarnak ránk sütni

Unortodox, tabudöntögető, potens erőt hozna létre a jelenlegi életképtelen ellenzéki pártokkal szemben a párttá alakuló Mi Hazánk mozgalom vezetője. Toroczkai László ásotthalmi polgármester szerint a Jobbik alkalmatlanná vált a nemzeti ügy képviseletére, és óriási az igény egy olyan ellenzéki formációra, mely a nemzeti sorskérdéseket soha nem áldozza fel semmiféle politikai taktikázás oltárán. A Promenad.hu és a Blogstar.hu interjújában Márki-Zay Péterről, Kiss Attiláról és a Mi Hazánk hódmezővásárhelyi-makói építkezéséről is szó esik.

– Alig néhány napja bontott zászlót a Mi Hazánk, de máris heves vitákat robbantott ki: a Wikipédia szerkesztői például töröltetni akarják a mozgalomról szóló szócikket, mondván, az a „Jobbik-történet megcsúfolása”. Mit szól ehhez az alakulóban lévő új párt vezetője?

– Hallottam az ügyről, de egyrészt nem tudom pontosan, kik szerkesztik a Wikipédiát, másrészt nem értem, miért akarnak törölni egy létező politikai mozgalmat. Legalábbis furcsának tűnik ez a kezdeményezés és érvelés…

– Nincs egyedül a Wikipédia, mások is szívesen törölnék az önök kezdeményezését. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője az ATV kedd reggeli műsorában (interjúnk kedden délelőtt készült – a szerk.) pálfordulással vádolta önt és társait, egyben azt állította, a Mi Hazánk a Fidesz platformja lesz. Valóban nem leváltani akarják a jelenlegi kormánypártokat, hanem kiegyezni azokkal?

– A Jobbik tisztújítása előtt is azzal vádoltak, hogy a Fidesz szekerét tolom, és ez akkor ugyanúgy nem volt igaz, mint ahogy most sem más, mint színtiszta valótlanság.

Rendkívül visszatetszőnek tartom, hogy a Jobbik most már mindent a Fideszhez képest próbál meghatározni, ezzel egy időben besimul a balliberális tömbbe, holott nem ilyen célokkal indult a mozgalom.

Számomra elfogadhatatlan, hogy lehazaárulóznak, ha nyilatkozom egy kormánypártinak tartott médiumnak, miközben a jobbikos vezetők, politikusok a sorra és rendre durván magyar- és nemzetellenes cikkeket közlő Magyar Narancs címoldalán villognak.

– Dúró Dóra országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, a Jobbik részéről „önzés és bűn”, hogy sok tízezer ember hitét vette el. Ön szerint miért vált vállalhatatlan a korábbi pártja?

– Dúró Dóra fején találta a szöget! A szombati zászlóbontásunk alkalmával elképesztő lelkesedést tapasztaltam az 1500 résztvevő részéről, akiket nem központilag szervezett buszok szállítottak Ásotthalomra, senki sem fenyegette vagy zsarolta őket, mint például a Jobbik azokat, akik rám akartak szavazni a tisztújításkor. Ezek az emberek önzetlenül érkeztek, hogy támogassák az új kezdeményezést. Tisztáztuk, hogy körülbelül kétmillió forintba kerül a rendezvény, és az alapítványi bankszámlán két és fél millió, a készpénzgyűjtő ládában pedig több mint nyolcszázezer forint jött össze. Nem gazdag emberek álltak mellénk, de rengetegen csatlakoztak hozzánk, akik saját pénzüket, lelkesedésüket szívvel-lélekkel állítják a mozgalom és a haza szolgálatába.

Ez a fajta önzetlen lelkesedés tűnt el a Jobbikból az elmúlt években.

– Milyen sors várhat akkor a kiüresedett, ön által színtelen-szagtalannak nevezett Jobbikra?

– Halad tovább a megkezdett úton a balliberális oldalra. A Jobbikban súlyosan eltolódtak az arányok a balliberális irányba: politikai értelemben önálló és független entitásnak kellett volna maradnia, ehelyett belesimult a balliberális tömbbe. Az utóbbi időszakban már nincs is más mondanivalója a pártnak, mint a sokszor vulgáris személyeskedések a miniszterelnök és a Fidesz vezetői ellen.

Semmi tartalmi mondanivaló, semmi érdemi megoldás vagy kiállás a magyar embereket érintő társadalmi ügyekben.

Számomra egyébként éppen ez most az egyik fő üzenet, véget kell vetni a sárdobálásnak, mert súlyos veszélyek fenyegetik a nemzetet, ez a politikai közhangulat komolyan hozzájárul például a kivándorláshoz.

– Ha jól értem, a Mi Hazánk a szeretet hatalmának jegyében kíván építkezni. Mégis hogyan határozza meg magát a politikai ellenfeleivel szemben, amennyiben száműzi eszköztárából a kemény kritikát?

– Szó sincs arról, hogy száműznénk a kemény kritikát, mi leszünk csak igazán kritikusak! A mocskolódásokról, a rágalmazásokról, személyeskedésekről beszéltem. Persze, illúziókat nem kergetek, és a személyem elleni karaktergyilkos kampányokra is fel vagyok készülve, de világosan és nyíltan szembe kell néznünk azzal, hogy a kivándorlás egyik legfontosabb oka a mai magyarországi közhangulat és közbeszéd.

Erről nem szokás beszélni, de egyre több kutatás mutat rá, hogy a sok százezer tartósan külföldön élő honfitársunk egy része nem gazdasági okokból hagyja el hazáját, hanem a rossz hangulat miatt. Gyakorló polgármesterként is tapasztalom, hogy folyamatosan emelkednek a bérek és a fizetések, megdrágultak a beruházások is. Azzal együtt állítom ezt, hogy messze nem vagyok elégedett az unión belüli bérszinttel, hiszen óriási a lemaradásunk, és fontos lenne, hogy mielőbb megközelítsük a nyugat-európai bérszínvonalat. A magyar közhangulatot ugyanakkor depresszió, közöny, fásultság, kiábrándultság jellemzi, és ebben az újságírók mellett a politikusoknak van kiemelt felelősségük.

Az elmúlt években csak a sárdobálás uralkodott el, abban versenyeztek a szereplők, ki tud mocskosabbat mondani a politikai ellenfelére, főleg a magánéletére. A Mi Hazánk ettől tartózkodni fog,

nem megyünk le a béka feneke alá. Mi inkább pozitív jövőképet akarunk adni a magyar embereknek.

– Ha már az ellenfeleket említi, több nyilatkozatában is úgy fogalmazott, nem lát és nem is keres szövetségeseket a jelenlegi politikai palettán a Mi Hazánk, pontosabban egyedül a nemzettel akar összefogni. Hol képzeli el az új pártot azon a porondon, melynek egyik oldalán a kétharmados kormánypártok, a másik részén pedig az ön által életképtelennek nevezett ellenzéki szerveződések állnak? A radikalizálódás európai tendenciáihoz igazodnak majd, azokat kívánják megjeleníteni idehaza?

– Unortodox politikus vagyok, nem úgy gondolkozom, mint az átlag. Éppen ezért nem akarom besorolni a Mi Hazánkat, hogy radikális vagy nem radikális, ezt meghagyom az újságíróknak és a politológusoknak.

Nem is az vezérel minket, hogy görcsösen számolgassuk, hogyan jutunk a kormányzás közelébe a következő választáson, hanem a hazánkat kívánjuk szolgálni. Azt fogjuk képviselni, ami a hazánk számára a legfontosabb és legjobb.

Korábban kétszer önként mondtam le arról, hogy parlamenti képviselő legyek, és nem akartam a pártpolitika frontvonalába kerülni: azért lettem a Jobbik alelnöke 2016-ban, mert Vona Gábor háromszor felkért, és szinte könyörgött, hogy mondjak igent. Az elmúlt időszakban úgy éreztem, Ásotthalom polgármestereként van rám szüksége Magyarországnak és Európának, azzal kell szolgálnom a közösséget, hogy védem a határt, és tájékoztatom a világot az itteni helyzetről. A határon most nyugalom van, működik a kerítés, amit először én vetettem fel, küzdöttem érte, végül a magyar kormánynak sikerült megvédenie az országot. Jelenleg a magyar pártpolitika egén tátong egy űr, ezért is vállalok feladatot az első vonalban mint az alakuló párt vezetője.

– Az elmúlt tíz évben sokan nekifutottak új mozgalom vagy párt alapításának, majd – tisztelet a kevés kivételnek – azzal a lendülettel el is hasaltak. Rendben van, hogy az újságírókra és a politológusokra bízza, radikálisnak minősítik-e a Mi Hazánkat, de mégis milyen karakterrel kívánja betölteni az ön által azonosított politikai űrt?

– Tapinthatóan óriási az igény egy normális ellenzéki pártra, mely nem a rágalmazásban, sárdobálásban éli ki magát, hanem a nemzeti sorskérdéseket képviseli, és azokat soha nem áldozza fel semmiféle politikai taktikázás oltárán. A Mi Hazánk számára a nemzeti sorskérdések szent ügyek: nem vizsgáljuk, ki terjeszti elő a hazának hasznos törvényjavaslatot, azt Dúró Dóra meg fogja szavazni az Országgyűlésben. Amennyiben a későbbiekben lesznek – és reményeink szerint lesznek – más képviselőink is, ők ugyanígy fognak eljárni, hiszen a nemzeti sorskérdések esetében a haza érdeke az első, nem a pártpolitika.

Komoly szükség van az újdonságra, a tiszta és őszinte szóra a jelenlegi ellenzéki oldalon, mely alternatívát kínál az életképtelen erőkkel szemben.

Mi potens, ráadásul unortodox politikai erőt hozunk létre: tabukat fogunk döntögetni, kimondjuk, amit más nem mer kimondani.

– Szombati ásotthalmi beszédében ennek jegyében a cigány–magyar együttélés kérdéseit feszegette, többek között abból a szempontból, milyen problémákat okoz, hogy megduplázódott a hazai cigányság létszáma. A balliberális megmondóemberek azonnal rá is haraptak erre – nem tart attól, hogy a rasszista kártya meglobogtatása, a megbélyegzés politikai karanténba zárja a Mi Hazánkat?

– Nem lepődtem meg rajta, hogy a balliberális sajtó a cigány-ügyet kapta fel a beszédemből, pedig szóltam számos más olyan hétköznapi problémáról is, melyek élénken foglalkoztatják az embereket. Így többek között a devizahitelesek problémáiról, a bankok szabadrablása és a parkolási maffiák ügyében is hiánypótlóak leszünk, ezt megígérhetem.

Való igaz, a cigány–magyar együttélésről is tabuk nélkül akarunk beszélni, de gyűlöletmentesen. Nem érdekel, milyen bélyeget akarnak ránk sütni.

Polgármesterként bizonyítottam: Ásotthalmon gyűlöletmentesen, szeretettel, de nagyon határozottan kezeljük a kérdést. Kőkeményen elzavarjuk a cigány származású, magyarul beszélő, Romániából beköltözni szándékozó bűnözőket. Rájuk nincs szüksége a közösségnek. Országosan is ezt a mintát képviselném: ki kell emelni a cigány közösségből azokat, akik a bűnözést pozitív mintaként, modellként állítják már a cigánygyerekek elé. A legfontosabb most az, hogy a közbeszéd tárgyává tegyük ezt a témát.

– Dúró Dóra azt mondta, leginkább csalódott jobbikosokat látott a zászlóbontáson. Elsősorban rájuk kívánnak építeni, vagy szélesebb rétegeket céloz a Mi Hazánk, és milyen eszközökkel képzelik el az építkezést?

– Minden volt párttársamra rábíztam a döntést, senkit nem helyeztünk nyomás alá. Világosan megüzentem viszont, hogy a Jobbiktól a Mi Hazánkhoz álló képviselőknek nem szabad visszaadniuk a mandátumukat a Jobbik felszólítása ellenére, hiszen a Jobbik történelmi-politikai okokból elveszítette a létjogosultságát arra, hogy egy esküre hivatkozzon.

Vona Gábor, Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton pártja alkalmatlanná vált a nemzeti ügy képviseletére, ellentétben azokkal a képviselőkkel, akik a megyei közgyűlésben vagy a helyi önkormányzatokban dolgoznak.

Ezúton is kérem őket, őrizzék meg mandátumukat a Jobbik nyomása ellenére is. Természetesen örömmel látjuk a Mi Hazánk soraiban a csalódott és kiábrándult jobbikosokat, de nem csak rájuk számítunk. Rengeteg olyan embert ismerek, aki számára a Fidesz és a Jobbik is szimpatikus volt valaha, de mára mindkét erőt fenntartásokkal kezelik, ezt a tömeget is be akarjuk csatornázni az új pártba. Nagyon megtisztelő, hogy óriási az érdeklődés, máris több ezren jelentkeztek; bízom benne, hogy akár egy éven belül erősebbek leszünk, mint a Jobbik.

– Az már közismert, hogy Dobi Zsolt korábbi Csongrád megyei sajtófőnök, üllési politikus demonstratív módon hátat fordított a Jobbiknak, és a Mi Hazánkban folytatja. A hírek szerint Hódmezővásárhely és Makó térségének Jobbik-szervezetei is rendkívül megosztottak. Velük kiépítették már a kapcsolatot?

– Gőzerővel indult meg a munka, de az alapoktól építjük a pártot, ami elképesztő időt és energiát emészt fel. Igyekszem minél többekkel személyesen is beszélgetni.

Egyértelmű célunk, hogy Hódmezővásárhely és Makó térségében is mihamarabb kiépítsük a Mi Hazánkat.

Szeretettel várjuk abból a térségből is a megyei és helyi képviselőket, a nemzeti sorskérdések iránt elkötelezett, a Jobbikból kiábrándult honfitársainkat.

– Számít-e a Mi Hazánkban Kiss Attilára, a Jobbik választókerületi elnökére, akivel a megyei közgyűlés Jobbik-frakciójában együtt dolgozott az elmúlt években?

– Örülnék neki, ha Kiss Attila csatlakozna hozzánk,

de ehhez nyilván le kell ülnünk, és beszélnünk róla, mik a politikai elképzelései. Rendkívül pozitív élmény volt számomra a megyei közgyűlésben vele dolgozni, sőt, az egész Csongrád megyei Jobbik-frakciót nagyon szívesen látnám a Mi Hazánkban, mert kiváló emberekből álló kis, négyfős társaságról van szó.

– Legutóbbi interjúnkban elvtelen opportunistának, a politikai élet hullarablójának minősítette a szocialista Botka Lászlóval kokettáló Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, és külön bírálta amiatt, hogy városa ügyeinek intézése helyett az országos kormányellenes politizálásban vállal aktív szerepet. Az ön szavaira reagálva Márki-Zay elismerte, igaza volt abban, hogy még nem tett le semmit a politika asztalára a haza, a közösség szolgálatában. Kereste önt azóta a vásárhelyi polgármester akár politikai, akár városüzemeltetési, városfejlesztési tanácsokért?

– Nem keresett Márki-Zay Péter. Ásotthalom vezetőjeként minden polgármester kollégával igyekszem egyébként szolidáris lenni, mert látom, milyen nehézségekkel jár ez a munka. Sok sikert kívánok neki is, de

bízom abban, hogy megérti, elvtelenül nem szabad politizálni, mert azzal ártunk a magyar társadalomnak.

Túl sok képmutató, elvtelen, öncélú politikus van ma Magyarországon, ez rossz példa a lakosság felé, éppen ezért remélem, a vásárhelyi városvezető is elvek mentén fog tudni politizálni a jövőben.

Fotók: Gémes Sándor