Lehull a polgármesteri álarc?

A materialista keresztényből ezekben a napokban lehet végérvényesen vegytiszta politikai materialista. Figyeljék a kezét!

Avagy még egyszer (de szinte biztos, hogy nem utoljára) a Bálint Gabriella-ügyről.

Pénteki elemzésemben úgy fogalmaztam,

Márki-Zay Péter „határmezsgyére, pontosabban útelágazáshoz érkezik. Szabadon dönthet a humánus nagyvonalúság vagy az önző politikai kisstílűség között. Döntése felér egy vallomással.”

A polgármester a közgyűlésen megtette első vallomását. Amelyben nyoma sem volt a humánus nagyvonalúságnak. A közel egyórás személyeskedő, parttalan vitában kifejezésre juttatta, hogy nem támogatja Bálint Gabriella főigazgatói kinevezését a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ élére. Annak ellenére, hogy az elismert szociális szakember szakmai és emberi szempontból is kikezdhetetlen, példaértékű munkát végez a kistérségi szociális ellátás egységes rendszerében immár tizenkét éve.

Márki-Zay Péternek természetesen joga van véleményt formálni és nyilvánítani a kérdésben, ám egyáltalán nem mindegy, hogy azt minek vagy kinek az érdekében teszi. Az ülésen ugyanis világossá vált, hogy semmiféle szakmai kritikát nem tud megfogalmazni az alapító–főigazgató tevékenységével kapcsolatban, sőt, az elismerés hangján beszélt róla. Akkor mi lehet itt a gond? – merülhet fel joggal a kérdés. Nyilvánvalóan az, hogy Bálint Gabriella kormánypárti, kereszténydemokrata politikus. A polgármester egészen szürreális módon – a rá jellemző sejtetésekkel – arra célozgatott, nem látja biztosítottnak, hogy nem a megfélemlítés légköre uralkodik az intézményben, persze konkrét példával nem tudta alátámasztani az érvelését.

Annál inkább érződött rajta egyfajta – sehová sem vezető! – revánsvágy, nem véletlenül húzogatta elő a mellényzsebéből azt a kártyát, miszerint az előző polgármesterek idején nem volt szokás más politikai beállítottságú vezetőt kinevezni a városban. Azaz beindult a gyomorforgató, közösséget bomlasztó címkézés és listázás. Annak ellenére, hogy Márki-Zay a kampányában többször ígéretet tett rá, nála egyetlen, az önkormányzathoz kapcsolódó intézményben sem fog számítani a politikai kötődés.

A kistérség településeinek vezetői elvileg 28-án bírálják el a pályázatokat. Székkutas, Mártély és Mindszent polgármestere a testülete álláspontjával a tarsolyában hozhat döntést, Hódmezővásárhely fura ura – egyelőre – nem tartott rá igényt, hogy megvitassa a kérdést a közgyűléssel. Miközben amúgy kötelessége lenne a képviselő-testület többségének döntését képviselni a közös grémiumban. Már ha kikéri…

Márki-Zay azt állítja, tud ő a képviselők nélkül is dönteni, miközben nyilvánvalóan nem csinál mást, mint húzza az időt. A városatyák rendkívüli közgyűlést kezdeményeztek az ügyben, ha már a polgármester nem terjesztette eléjük. Ezt az SZMSZ alapján összehívhatja hétfőre, keddre vagy szerdára is, de törvényi paragrafusokba kapaszkodva nyújthatja a rétestésztát tizenöt napig, és – az ülés végi szavai azt vetítik előre – ez utóbbira készül. Vagyis 28-áig nem kér és nem is kap testületi álláspontot.

Ha így tesz, semmi mást nem ér el, minthogy elodázza a Kapcsolat Központ főigazgatójának megválasztását, hiszen Hódmezővásárhely nem dönthet egyedül, de Mártély, Mindszent és Székkutas sem tud választani Hódmezővásárhely nélkül. (Kérdés, hogy a másik három település vezetője egyáltalán kér-e ily módon a 28-i ingyencirkuszból, vagy nem asszisztálnak hozzá…) Az indulatos személyeskedésekkel fűszerezett politikai patthelyzet pedig fokozza a bizonytalanságot abban az intézményi rendszerben, amely éppen a biztonságra, a nyugalomra, a kiegyensúlyozottságra és a szeretetre épül.

A szeretet hatalmára, ha ismerős ez még valakinek…

Márki-Zay Péter (most még) szabadon dönthet a humánus nagyvonalúság vagy az önző politikai kisstílűség között, és döntése felér egy vallomással. Rodolfo utána szabadon: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!”

A polgármester az első olyan éles helyzethez érkezett, ahol megmutathatja politikai karakterét. Pontosabban: kénytelen megmutatni.

Úgyhogy figyeljék a kezét! Bárhogy cselekszik, így vagy úgy, de politikai döntést hoz.

Ezekben a napokban hullhat le az álarc. Kiderül, mi rejtőzik mögötte: materialista kereszténység vagy vegytiszta politikai materializmus.