Támad a parlagfű – védekezzünk!

A parlagfű jelentősége változatlanul kiemelkedő a hazai gyomnövények palettáján. A rendkívül allergén növény humán egészségügyi vonatkozásait nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A virágpora súlyos allergiás megbetegedések okozója, ami a magyar lakosság mintegy 20 %-át érinti.  A parlagfű gazdasági szempontból is meghatározó, mivel agresszivitásának köszönhetően elnyomja a kultúrnövényeket, felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét, jelentős terméskiesést okozva.

A parlagfűről érdemes tudni, hogy márciustól kezd kelni, és áprilisban a napfény és az emelkedő talajhőmérséklet hatására már tömegesen csírázik. Idén az átlagnál hidegebb tavaszi időjárás következtében később, április elején indult meg a parlagfű csírázása.

Azokon a területeken, ahol a kelést követően aszályos volt az idő a csíranövények jelentős része elpusztult. A csapadékkal jobban ellátott területeken azonban az előző évekhez hasonló gyomnövény borítottság tapasztalható.  A növény virágai időjárástól függően júliustól jelennek meg, és a virágpor szóródása egészen a fagyok beálltáig tart. A mélyebb talajrétegekben fekvő magok évtizedekig nyugalomban vannak, megőrzik az életképességüket és a művelés során a bolygatott talajban csírázásnak indulnak. Lényeges tehát megelőzni a parlagfű virágzását és a magérést, mely káros folyamat kialakulását főként mechanikai és kémiai, illetve lehetőség szerint biológiai védekezéssel például kézi gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással, fűmagvetéssel, talajtakarással, legeltetéssel is megtehetjük. Érdemes többször ellenőrizni a gyomnövénnyel fertőzött területet, a gyökér fölötti szárrészen újabb hajtások jelenhetnek meg, ezért a védekezést célszerű megismételni, a kedvező hatás érdekében talajszinten, a gyökérnyaki résznél a növény szárának elvágásával.

A parlagfű elleni fellépést jogszabályok is ösztönzik. A hatályos jogszabály alapján a földhasználó köteles a tárgyév június 30-áig az ingatlanján a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezen állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A törvény értelmében a földhasználónak vagy bejelentett földhasználat hiánya esetén a tulajdonosnak, minden év június 30-áig gondoskodnia kell a megelőzésről. A hatóságok – belterületen az illetékes jegyző, külterületen a kormányhivatal – július 1-jétől a vegetációs időszak végéig, hatósági ellenőrzésen és lakossági bejelentések alapján ellenőrzik a jogszabályi kötelezettség betartását.

A parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartását, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a Készenléti Rendőrség Légirendészeti szolgálatának a bevonásával, több alkalommal a levegőből is ellenőrzi majd a hatóság.

A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság eljárást indít, és közérdekű védekezést rendel el. Amennyiben a földhasználó nem mentesíti önként a területet, kényszerkaszálás végrehajtására kerül sor. A kényszerkaszálás és minden ezzel járó hatósági feladat költsége a mulasztót terheli. A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a kormányhivatal növényvédelmi bírságot szab ki. Ennek mértéke 15 ezer forinttól akár 5 millió forintig is terjedhet attól függően, hogy az adott fertőzött ingatlan külterületen vagy belterületen fekszik, továbbá, hogy mekkora a fertőzött terület nagysága, és a fertőzöttség mértéke.

2017-ben 243 eljárás indult, és 4,8 millió Ft forint növényvédelmi bírságot szabott ki a kormányhivatal parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt.

(Forrás: Csongrád Megyei Kormányhivatal Sajtószolgálata; Borítókép: illusztráció, forrás: MTI/Rosta Tibor)