Megállíthatatlanul fogy a Jobbik

Alig egy hónap alatt több mint negyven Jobbikos alapszervezet oszlatta fel magát vagy vált működésképtelenné – írja a Magyar Idők. A távozók szinte mindegyike részt vesz a Mi Hazánk Mozgalom holnapi zászlóbontó nagygyűlésén. A Jobbik szemlátomást nem tulajdonít jelentőséget a kilépési hullámnak, pedig a jövő évi önkormányzati választásra is kihathat a tagok távozása.

Több száz érdeklődőt várnak a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó nagygyűlésére, amelyet holnap tartanak Ásotthalmon. A mozgalom eredetileg Mi magunk néven jött létre, és a Jobbikon belüli platformként működött volna. A több, akkor még Jobbikos, ma már független polgármester által életre hívott platform bejelentésekor Toroczkai László úgy fogalmazott, ennek a platformnak az egyik lényege, hogy visszaadják a Jobbik foglyul ejtett lelkét és mozgalmi jellegét.

Toroczkai akkor kitért arra is, a párton belüli platform jövőjéről elsősorban a Jobbik elnöksége dönthet. – Ha az elnökség erre nemet mond, az azt jelenti, nincs együttműködés, ami súlyos hiba lenne, mert azzal kockáztatják a pártszakadást. Mi ezt nem szeretnénk, de a felelősség az elnökség kezében van – hangsúlyozta a polgármester.

A Jobbik vezetése azonnal reagált a Mi magunk létrejöttére, amely szerintük illegitim. Jakab Péter szóvivő közölte, pártszakadás nem lesz, legfeljebb lemorzsolódás, amelyet mindig is pótoltak új belépők. A lemorzsolódás Toroczkai László ellen indított etikai és fegyelmi vizsgálattal kezdődött, majd erősödött a volt alelnök kizárásával a pártból. Mindez fokozódott, amikor a Jobbik Dúró Dórát zárta ki a frakcióból. Ismert, Dúró volt az egyetlen képviselő, aki nyíltan támogatta a Mi magunk platformot.

Azt ugyanakkor leszögezte: ha a platformot alapító Toroczkai Lászlót kizárják a pártból, ő nem követi őt egy új mozgalomba. A Jobbik frakciója bizalomvesztés miatt mégis kizárta soraiból Dúró Dórát, sőt pár nappal később mandátumának visszahívásáról is döntöttek. A képviselő jelenleg függetlenként ül a parlamentben, de kilépett a Jobbikból, miként Novák Előd, a korábbi alelnök is.

Mindez kilépési hullámot indított el, amely a mai napig tart. Alig egy hónap alatt hat Jobbikos polgármester és közel 25 önkormányzati képviselő vált függetlenné. Távozott a Jobbikból három regionális igazgató és nyolc megyei közgyűlési képviselő is.

Ez nem tűnik soknak, de a súlyát az adja a dolognak, hogy ezen képviselők egyike sem adta vissza képviselői mandátumát, és szinte kivétel nélkül a Mi Hazánk Mozgalom színeiben folytatják munkájukat, a jövőre esedékes önkormányzati választáson pedig jobb eséllyel indulhatnak, mint a Jobbik, amelynek teljesen új jelöltekkel kell előrukkolniuk.

Országszerte hivatalosan 45 alapszervezet is feloszlatta magát vagy vált működésképtelenné a helyi elnök és tagok kilépése miatt. Legutóbb épp tegnap az esztergomi szervezet szűnt meg, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlésben megszűnt a jogi frakció. A legtöbb jobbikos alapszervezetet elveszítő megye egyébként Pest és Nógrád, de helyi szervezetek szűntek meg Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében is.

Érdekes, hogy vannak olyan régiók, ahol szinte semmi mozgás nem volt érzékelhető az elmúlt hetekben. Ilyen például Vas vagy Zala megye, de kitartanak a Jobbik mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében is. Ennek előzménye az, hogy Szabolcsban például már 2014-ben „széthullott a Jobbik”.

Így fogalmazott négy éve Tárczy Zsolt, a kisvárdai alapszervezet akkori tagja, aki a HVG-nek akkor azt mondta, alapszervezetek szűntek meg és tömeges kilépésekhez vezettek a Jobbikban folyó belharcok. Ugyanebben az évben a megyei választmány ülését is be kellett rekeszteni a tiltakozók miatt, akik szerint Szabó Gábor pártigazgató mára teljesen átvette a vezetést a Jobbikban, amit bizalmasai helyzetbe hozására használ fel.

Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében is, ahol – noha pont a napokban választottak új elnököt Debrecenben – a tagság már évekkel ezelőtt lecserélődött. Egy korábbi tag lapunknak azt mondta, azért nincs most mozgás és kilépések a megyében, mert a Jobbik mostani alapszervezeteit már Kulcsár Gergely és Szabó Gábor szervezte meg, a régiek pedig otthagyták a pártot.

A pártigazgató a napokban azt mondta, a Jobbiknak 13 525 aktív tagja van. A múlt pénteki közlemény óta azonban további szervezetek szűntek meg, és újabb tagok távoztak a pártból.

A lap információi szerint a Mi Hazánk Mozgalom holnapi nagygyűlése után újabb kilépési hullám veheti kezdetét, attól függően, hogy az alapítók milyen irányt határoznak meg.