Néhány információ az új Büntetőeljárási törvény legfontosabb rendelkezéseiről

„A július 1-től hatályba lépő új Büntetőeljárási törvénytől a kormány, a jogász szakma és a közvélemény is azt várja, hogy a büntetőeljárások egyszerűbbé válnak, gyorsabban lebonyolódnak anélkül, hogy a szakmaiság követelménye csorbulna” – hangzott el a Szegedi Ítélőtáblán megtartott sajtóbeszélgetésen, amit dr. Harangozó Attila, a táblabíróság elnöke és dr. Hámori Attila elnökhelyettes tartott.

Dr. Harangozó Attila kitért néhány fontos olyan szabályra, amely éppen ezeket a célokat hivatottak megvalósítani. Így beszélt, egyebek mellett, arról a teljesen új eljárási lehetőségről, miszerint a nyomozás során védői közreműködéssel köthető egyezség a jogkövetkezményekről az ügyész és a terhelt között. Így a bíróság az előkészítő ülésen (ami szintén új jogintézmény), tárgyalás tartása nélkül az ügyet eldöntő határozatot hozhat. Az előkészítő ülés tartása minden ügyben és minden vádlottal szemben kötelező, és itt a vádlott beismerő nyilatkozat megtételével lemondhat a további bizonyításról.

Változnak az I. fokú határozattal szembeni fellebbezésre és a II. fokú felülbírálatra vonatkozó szabályok is. Az I. fokú bíróságnak például csak azt a részt kell részletesen indokolnia, amire a fellebbezés irányul, és a II. fokú bíróság, bizonyos eseteket kivéve, csak ezt vizsgálja majd. Így az ítéletek rövidebbek, közérthetőbbek lesznek.

„Reményeink szerint csökkenni fog a hatályon kívül helyezések száma. A fellebbviteli bíróságok jogköre ugyanis szélesebb lett, az I. fokú eljárás során elkövetett szabálysértéseket kiküszöbölheti. Így nem kell az I. fokú ítéleteket ilyen okok miatt hatályon kívül helyezni, ami lényegesen rövidíti a büntetőeljárásokat. Ez persze például a Szegedi Ítélőtáblára is nagyobb terhet ró majd. Ezért az ítélkező büntető tanácsok száma eggyel, 3-ról 4-re nő, és új tagokkal bővül a tisztviselői kar is” – mondta el dr. Harangozó Attila.

Az elnök beszélt a kényszerintézkedések rendszerének átalakításáról. „Míg ma az előzetes letartóztatás az, aminek szükségességét vizsgálja a bíróság, az új Be. azt írja elő, hogy a legenyhébb kényszerintézkedéstől kell a legsúlyosabbig haladni. Így várhatóan csak a legsúlyosabb bűnügyekben születnek letartóztatásról szóló határozatok. Persze attól nem kell senkinek tartania, hogy például emberöléssel vádolt személyek majd szabadlábon védekezhetnek” – hangzott el a sajtóbeszélgetésen.

(Forrás: Bátyi Zoltán)