Gulyás: tovább folytatódik az adócsökkentés

Gulyás Gergely a héten beterjesztett adójogi változásokról szólva elmondta, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely öt éve még 27 százalék volt, jövőre további két százalékkal 17,5 százalékra csökken. A gazdasági növekedés függvényében további adócsökkentések lehetnek a következő években, reményeik szerint négy év múlva a szociális hozzájárulási adó mértéke 11,5 százalék lehet – tette hozzá.

Kitért a családi adókedvezmény további növelésére – amely két gyermek esetén eléri majd a havi 40 ezer forintot -, és arra, hogy a nyugdíjasoknak munkavállalás esetén csak személyi jövedelemadót kell majd fizetni.

Az UHT és az ESL tej áfája is 5 százalékra csökken, amivel jövőre 20 milliárd forintot spórolhatnak a családok – idézte fel.

Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok népegészségügyi adója átlagosan 20 százalékkal nő. Ezt népegészségügyi intézkedésnek tekintjük – ismertette a miniszter.

Szólt arról is, hogy nem csökken a cafetériára rendelkezésre összeg. Amikor annak bevezetése megtörtént, az volt a cél, hogy a munkavállalók a jövedelmük egy részét kedvezőbb feltételek mellett kaphassák, mára azonban adózás feltételei lényegesen kedvezőbbé váltak, ezért azt javasolják, hogy béremelésekben adják oda a munkáltatók az adócsökkentés és gazdasági növekedés nyomán felszabaduló forrásokat. A cafetériára a belföldi fogyasztás és turizmus erősítése érdekében a SZÉP-kártya marad – jelezte.

Összegzése szerint a jövő évi adótörvények szolgálják az adócsökkentést, az adóegyszerűsítést, és olyan társadalompolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mint a népegészségügy. Lezárnak fontos és hosszú ideje tartó vitákat, és nyitva hagyják a jövőre nézve a gazdasági teljesítő képesség fényében a további adócsökkentés lehetőségét.

Kitért arra is: továbbra is fenntartják az Orbán Viktor miniszterelnök által két évvel ezelőtt ismertetett Schengen 2.0 tervet, amely azt rögzíti, hogy a határvédelem nem lehet csupán jogi deklaráció, hanem ha valaki a schengeni egyezményben vállalt határvédelmi kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, annak jogi szankcióval kell járnia.

A miniszter arra a kérdésre, hogy a Stop Soros elfogadásakor a Velencei Bizottság véleményét miért nem vették figyelembe, illetve miért nem várták meg a szavazást, úgy reagált: a bizottság pénteken fogadja el a jelentését, de tervezete a kormány előtt már előző hét vége óta ismert. Az eddigi gyakorlat alapján a tervezet lényegében megegyezik az elfogadott jelentéssel, a lehető legritkább esetben változik érdemben, azaz a kormánynak rendelkezésre állt a testület véleménye.

Megjegyezte, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács tanácsadó testülete, mindig örömmel veszik, ha Magyarországra látogatnak, tudomásul veszik, ha kifejtik a véleményüket még a jogszabályok elfogadása előtt. A bizottság a szabályozás indokoltságát elismeri, arányossági kifogásokat fogalmazott meg, amivel nem értenek egyet, hiszen a tényállás szankciójának néhány napos elzárás is a részét képezi, amit nehéz aránytalannak nevezni.

A CEU-t érintő felvetésre közölte: az Oktatási Hivatalnak, mint illetékes szervnek kell megvizsgálnia, hogy a törvényben rögzített feltéteknek megfelel-e az adott intézmény.

(Borítókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán)