A vásárhelyi zsidóság emléke: emlékezés a Soá áldozataira

Hetvennégy éve, 1944. június 16-án kezdődött meg a hódmezővásárhelyi zsidóság deportálása, ezért ez a dátum jelenleg a vásárhelyi zsidóság elhurcolásának emléknapja. Az úgynevezett zsidótörvényekkel megbélyegzett hódmezővásárhelyi zsidóság kálváriája 1938-ban kezdődött, s a jogfosztó gazdasági intézkedések mellett életfeltételeiket is korlátozták.

Elveszítették munkájukat, bezárták üzleteiket, csak korlátozott időben mehettek boltokba és nyilvános helyekre, zsidók nem látogathatták a fürdőt, csökkentették élelmiszer-fejadagjaikat, elkobozták rádióikat, kerékpárjaikat, telefonjaikat kikapcsolták és sárga csillagot kellett viselniük.

Az 1944. április 26-án közzétett rendelet eredményeként szinte a teljes vidéki zsidóságot gettókba zsúfolták, majd rekordidőn belül, mintegy két hónap leforgása alatt koncentrációs táborokba szállították. Vásárhelyen gettó felállítására nem került sor, azonban június 16-án reggel megkezdődött a zsidóság deportálása a városból Auschwitzba és Strasshofba. Auschwitzból mindössze öten térnek haza.

Hódmezővásárhely önkormányzata a zsinagóga épületét és eredeti berendezését 2004-ben felújítatta és létrehozta a zsidóüldözések során életét vesztett gyermekek sorsára fókuszáló Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyet.

A zsinagógában és a kiállítóhelyen a hitélet mellett kulturális események, hangversenyek és múzeumi foglalkozások is zajlanak. Az elmúlt héten  több száz érdeklődő, közöttük óvodások, általános és középiskolai csoportok látogattak el az Emlékpont által szervezett eseményekre, amelyen a zsidó kultúrával és történelemmel  ismerkedhettek – a héber betűírástól a holokauszt emlékművek „olvasásáig”.

A foglalkozásokon a gyerekek közelről csodálhatták meg és rajzolhatták le a zsinagóga szecessziós rózsaablakát, míg a zsinagóga épülete mellett kialakított, kizárólag bibliai növényekből álló gondolkodókertet gránátalmafa ültetésével gyarapították.

(Forrás: Arany-Tóth Attila)