Így működik a jégkárelhárító rendszer

Működik a kiépített jégkármérséklő rendszer, ám ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem esik jég, csak jóval kisebb szemű, ami már nem veszélyes – írja a Délmagyarország. A lap Székkutason nézte meg, hogyan működik a szerkezet.

– A kis házikón van egy kémény. Ha jégesőt jelez a meteorológiai szolgálat, a kémény nyílása szabaddá válik, és a gép megkezdi az ezüst-jodid párologtatását. Volt már, amikor láttam, hogyan. A berendezés egyébként napelemmel működik. Onnan lehet tudni, hogy vége van a párologtatásnak, hogy a kémény visszazáródik – mesélte a lapnak a székkutasi Dajka Andrásné. Az ő Csicsa-tér szélénél lévő tanyájának udvarán található a rendszer egyik állomása.

– Május 1-jétől működik a jégkármérséklő rendszer Magyarországon – nyilatkozta Szél István, az Agrárkamara Csongrád megyei elnöke a Délmagyarországnak.

Az országban 986 berendezés működik. 10×10 kilométeres területenként telepített egyet-egyet a Nemzeti Agrárkamara. Csongrád megyében 44 berendezés található, ebből 11 automata, a többi pedig manuális üzemeltetésű.

– Az elmúlt 35 év megfigyelése alapján az összes mezőgazdasági káron belül a jégkár aránya 20 százalék volt. A klímaváltozás következtében pedig egyre gyakrabban válik szélsőségessé az időjárás. A Nemzeti Agrárkamara ezért is állt annak a törekvésnek az élére, amely Európában elsőként a jégkármérséklő rendszer kialakítását szorgalmazta – mondta a megyei elnök.

A rendszer kiépítése 2 milliárd forintba került, amiből 1,8 milliárd forint pályázati forrás. A rendszer éves működtetési költsége 1,5 milliárd forint, amit a kárenyhítési alapból finanszíroznak. A gazdáknak viszont nem jelent pluszkiadást.

– A rendszer várhatóan több 10 milliárdos kártól óvja meg a gazdákat. Nemcsak a mezőgazdasági termelőknek lesz jó, hanem a teljes magyar lakosságnak is, hiszen az épített környezetet, gépjárműveket, kiskerteket is megóvja majd a nagy szemű jégtől – hangsúlyozta Szél István, aki azt aki hozzátette, jégesők továbbra is lesznek, azt semmilyen módszerrel nem lehet megakadályozni.

– A jégkármérséklő rendszerrel az garantálható, hogy hatására kisebb lesz a lehulló jégszemek mérete. A meggymag nagyságú jég nem akkora kárt okoz, mint ha mondjuk dió nagyságú hullana, amire az előző években többször is volt példa – szemléltette a különbséget a megyei elnök.

A védekezéshez használt ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztításnál is alkalmazzák. Nincs ismert káros hatása sem az emberi egészségre, sem pedig a környezetre. Egy liter ezüst-jodid most nettó 1200 forintba kerül.

– Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2-3 órával a záporok, zivatarok előtt adja ki a jelzést, hogy mekkora esély van a jégesőre. Ha szükséges, bekapcsolnak az automata berendezések, illetve akcióba lépnek a generátorkezelők. Utóbbiak munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesültek. Kiválasztásuknál szempont volt, hogy május elejétől szeptember végéig rendelkezésre tudnak állni, ha kell, hajnali négykor is. Ők végzik a manuális generátorok be- és kikapcsolását, kisebb karbantartási munkákat. Nagy felelősség van a vállukon – hangsúlyozta Szél István.

Borítókép: Délmagyarország/Kovács Erika