Csongrád megyében kevesen panaszkodnak
Az ombudsmani jogvédelem lehetőségére hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala június 5-én és 6-án, a Csongrád megyében tartott panasznapokon. Székely László alapjogi ombudsman és helyettesei országjárásuk során olyan intézményeket látogatnak meg, amelyek fokozottan érintettek lehetnek az alapvető jogok sérelmében, ezzel együtt azon állampolgárok személyes meghallgatása történik, akik az ombudsmani hivatalhoz fordulnak sérelmükkel.
„Csongrád megye nem panaszkodós megye” – jelentette ki a két nap tapasztalatait összegző sajtótájékoztatóján az alapvető jogok biztosa. Dr. Székely László emlékeztetett: tavaly 6050 panasz érkezett hivatalához, ebből mindössze 216 volt Csongrád megyei. A június 5-i és június 6-i panasznapokon összesen kettő állampolgár adta elő szóban saját sérelmét. Ennek ellenére fontos felhívni a figyelmet arra, hogy bárki fordulhat az alapjogi ombudsman hivatalához, aki ügyében már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített – jelentette ki Székely László.
Az alapjogi biztos köszönetet mondott azért a hasznos és fontos segítségért, amelyet a panasznapok sikeres megszervezéséhez és lebonyolításához a Csongrád Megyei Kormányhivataltól kaptak. Zakar Péter a szervezet igazgatója bevezetőjében azt hangsúlyozta: hivatalunk az a szervezet, amelyen keresztül a lakosság, a vállalkozók és az intézmények a leginkább találkoznak az állam szolgáltatásaival, ezért kiemelt jelentőséggel bír számunkra az ügyfelek jogainak biztosítása, a panaszok kezelése, kivizsgálása. Említést tett arról is, hogy az ombudsmani látogatás programjának részeként a Jogi és Hatósági Főosztály munkatársai Jegyzői értekezletet szerveztek. Itt a Biztos és helyettesei a megye jegyzőinek tartottak előadást az alapvető jogok aktuális kérdéseiről: a gyermekek, a fogyatékossággal élők és más, segítségre szorulók védelméről, valamint arról, hogyan érvényesülnek a nemzetiségi jogok és a jövő nemzedékek védelme a helyi önkormányzatok szintjén.
Székely László a kétnapos munkalátogatás tapasztalatait összegezve beszámolt arról, hogy a meghallgatások mellett olyan intézményeket keresetek fel, ahol leginkább sérülhetnek az alapjogok. Ilyen hely például a Szegedi Fegyház és Börtön. Az ombudsman a tényleges életfogytiglan büntetést töltők részlegét is felkeresve meggyőződött arról, hogyan lehet ezt a súlyos büntetést humánusan és a lehetőségekhez képest emberségesen végrehajtani. A klinika gyermekpszichiátriai osztályán is látogatást tett. A szakemberekkel folytatott megbeszélés során itt is megerősítést kapott, hogy a kötelező és önkéntes gyermekpszichiátriai gyógykezelések az egész országban súlyos, az alapjogokat is érintő problémák sorát vetik fel. Az ombudsman bejelentette: még ebben az évben egy konferenciát szerveznek a témában minden érintett bevonásával. A Kúriával közösen létre fognak hozni egy munkacsoportot, ami áttekinti az országos gyakorlatot, és a kötelező gyógykezelésre vonatkozó, nem peres eljárás szabályainak módosítására tesz majd javaslatot.
Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi jogi biztoshelyettes pozitív tapasztalatai között a deszki „Szent Száva” Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központban tett látogatását említette. Mint elmondta példaértékű az ott zajló munka, amelyet egy viszonylag kisszámú közösség végez. A hagyományápoláshoz és a nemzetiségek értékeinek továbbadásához több nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusra lenne szükség, – ennek érdekében megbeszéléseket folytatott az SZTE érintett oktatóival. A szegedi Nemzetiségek Házában tett látogatása szintén emlékezetes marad számára – itt 11 nemzetiségi önkormányzat munkájába nyert betekintést. Élénk kisebbségi életről győződött meg a biztoshelyettes, ugyanakkor arról kapott tájékoztatást, hogy az érdemi munkát nehezíti a sok adminisztráció valamint a késedelmes döntések és utalások a feladatalapú támogatások esetében.
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula feladatkörébe tartozik a természet- és az örökségvédelem területe, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park, és az Ativizig területén, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Parkban és a Móra Ferenc Múzeumban tett látogatást. Az itt folytatott megbeszélések hozadékaként említette, hogy az erdőtörvénnyel kapcsolatban bebizonyosodott: a jogalkotás és a költségvetési támogatások területén egyaránt kiszámíthatóságra van szükség. Megítélése szerint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark értékeinek megóvására többet kell áldoznia az államnak, és figyelmeztető jelenségnek tartja, hogy a Móra Ferenc Múzeumban az alacsony bérek miatt elhagyják az intézményt a szakemberek. Azt hangsúlyozta, ha elvesznek kulturális örökségeink, azokat nem lehet pótolni – így az erre a célra fordított pénz jóval többet ér annál, mint összegként jelent.
