Trianoni békediktátum: egy egész országot sújtó szerződés
1920. június 4: ez az a dátum, amely az I. világháborút követően megpecsételte Magyarország sorsát. Az ország nemcsak a területéből vesztett el, hanem lakosságából is. Családok hullottak szét a trianoni békeszerződés eredményeképpen.
Június 4-én országszerte a trianoni békeszerződésre emlékeznek, amelynek következtében Magyarország a területének nagy részét elcsatolták. A magyar küldöttség – Benárd Ágost küldöttségvezető és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ – a legrosszabb álmában sem képzelte el, hogy így sújtják az országot a háborút követően. Bár elképzelések voltak, amikor meglátták a szerződést, a levegő is megállt. Makó egykor az ország közepe volt, most határ közeli város lett.
– Volt pozitív oldala is a békediktátumnak: egyetlen előremutató része ismét önálló és független lett Magyarország, azonban területének és lakosságszámának kétharmadát elveszítette. Elveszítettük a termőterületeinket, a jó piaci kapcsolatainkat, a közeli nagyvárosokhoz való kapcsolódást – fogalmazott Halmágyi Pál, nyugalmazott múzeumigazgató. – A hagymatermesztés visszazuhant, a kereskedelem stagnált, de a lakosság nőtt, mivel a délvidékről és az Erdélyből elüldözött magyaroknak az első állomása, felvevőhelye Makó volt. Így állami alkalmazottak, tisztviselők, tanárok, postások és vasutas jött át ide. A két világháború között a város lakossága felment 36 ezer főre.
Az élénk kereskedelem megszűnt Makó, Nagyszentmiklós, Arad és Temesvár között. A békediktátum nemcsak Makót érintette, hanem a környező településeket is: a régi közlekedési csatornák megszakadtak, a magyarcsanádi és apátfalvi köz- és vasúti hídnak ma már csak a pillérei állnak. Nagylakot kettészakította az új határszakasz – a kendergyár még Magyarországon maradt, míg a település többi része Romániához tartozik.
– A kendergyár csak azért maradt a magyar oldalon, mert Nyugat-európai tulajdonosai voltak. A térképen jól látszódik, hogy merre kanyarodik az országhatár. Ezek nem természetes országhatárok, közelében sincsenek az etnikai határoknak. Ez egy súlyos és méltatlan béke volt a háborúban vesztes Magyarországnak – emelte ki Halmágyi Pál.
A háború után rengeteg hadirokkant és a több százezer hősi halott miatt a sok csonka, apa nélkül maradt család. Először az ország a termelőkapacitását szerették volna visszaállítani, de szén, fa és ásványanyagok híján nem volt egyszerű. A súlyos gazdasági helyzetet a világválság is sújtotta. Az 1920-as évek közepétől fejlődésnek indult az ország: a pengő erős fizetőeszköz lett, iskolák, egyetemek alakultak, csökkent az analfabetizmus. A lecsonkolt Magyarországból a II. világháborúra egy normális ország lett.
