Senkinek sem hisznek a vásárhelyi bagósok – szavazóval!

Úgy látszik, hogy hiába a dohányzásleszoktató program, a cigis dobozokra nyomtatott, elrettentőnek szánt fotók és feliratok, s az egészséges életmód propagálása, Vásárhelyen unos-untalan cigizőkbe ütközik a járókelő. A bagósok még mindig kinevetik, semmibe veszik a szakemberek intelmeit a dohányzás egészségromboló hatásáról. Persze a nikotin függőséget okoz, aki rászokik a bagóra, az nehezen szokik le róla.

Kismamák, nagymamák, diáklányok, orvosok, ápolók, nyugdíjasok, kerekesszékesek, szívbetegek, sörözők, horgászok és mindenféle foglalkozással, iskolai végzettséggel rendelkezők egyben közösek: naponta szívnak. Ki csak néhány szálat, mások egy egész dobozzal füstölnek el naponta, de olyan is akad, aki napi két három doboz cigarettát pöfékel el – ezeket tapasztaltuk és hallottuk a városban járva kelve.

– Gyerekkoromban, jó negyven évvel ezelőtt, az utcabéli barátokkal megtaláltuk a sublótfiókba rejtett dohánylevelet, azt szétmorzsoltuk, majd újságpapírba csavarva elszívtuk. Nagyon rosszul lettünk mindannyian, persze amikor édesanyám hazajött, nagy haddelhadd lett, apám szíjjal vert el. Aztán amikor jóval később cigarettázáson kapott, ismét megvert. De nem azért mert dohányoztam, ugyanis azt mondta: majd akkor szívhatom, ha megkerestem rá a pénz – mondta Fekete József. Ő volt az egyetlen, aki a teljes nevét elárulta, amikor a cigarettázásról kérdeztem. A többi bagós vagy szemérmesen hallgatott, vagy csak a keresztnevét árulta el. De olyan is akadt szép számmal, aki ugyan a nyílt utcán szívta a cigit, de arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy mióta cigizik. – Most sem teszem – integetett egyikük a cigarettával a kezében, s tovább ment.

– Egyszerűen nem lehet végigmenni az utcán, hogy ne az egyik füstfelhőből a másikba kerüljön az ember. Ha pechem van, akkor a hamu is a szemembe kerül – mondta a kislányát babakocsiban toló Balogh Eszter, aki maga nem dohányzik. Mások is panaszkodtak hasonlóra. Olyan is akadt, aki azt mondta, hogy gyakran jár Szegeden, s bár ott többen laknak, de ennyi dohányzóval ott nem találkozik, mint amennyivel Vásárhelyen.

Ez a csikkmennyiség alig egy nap alatt “keletkezett”.

Ma van a Dohányzásmentes Világnap, miután május utolsó napját az Egészségügyi Világszervezet azzá nyilvánította, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kockázatokra, a dohányzásmentes életmód előnyeire, valamint azokra a hatásos szabályozásokra, amelyek hozzájárulnak a dohánytermékek fogyasztásának csökkenéséhez.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a következő halálokok hozhatók a dohányzással összefüggésbe: az ajak-,szájüreg és garat rosszindulatú daganata, a gége-, légcső a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata, a nyelőcső rosszindulatú daganata, az isémiás szívbetegségek (köztük a szívinfarktus), az agyérbetegségek, illetve az idült alsó légúti betegségek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban összesen 5199-en haltak meg Csongrád megyében, közülük 1206 dohányos isémiás szívbetegségben.

Az általunk megkérdezett járókelők azonban nem hittek, vagy nem akartak hinni a dohányzás és a fenti betegségek közötti összefüggésben.

– Korábban soha az életben nem gyújtottam rá, egy éve viszont cigizek – mondta a Marikaként bemutatkozó nyugdíjas asszony. – Akkoriban sokat idegeskedtem, s az egyik ismerősöm adott egy szálat, hogy gyújtsak csak rá, ez majd megnyugtat. És tényleg megnyugtatott. Igaz, csak vékony cigarettát szívok, mert úgy tudom, ez kevésbé káros – tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy gondolja- hogy a ciginek van káros hatása, megdöbbentő dolgot mondott – a kisgyerekkel kapcsolatban. De hallgassa csak meg:

Nem szívesen beszélnek a 18. évnél fiatalabbak arról, hogy lehet, hogy cigiznek. Pedig sok helyen teszik: a corvinosok a városháza előtti kerékpártároló közelében, az eötvösösök a templomkert padjain, a gregusosok pedig az Oldalkosár utcai épületeknél.

Az általunk megszólított fiatalok vagy egyáltalán nem akartak egyik kérdésünkre sem válaszolni, vagy csak a vállukat vonogatták, hogy mi közünk van hozzá, hogy mit csinálnak. Azt azonban néhányan elárulták, hogy felnőtt testvérük, vagy már felnőtt iskolatársuk veszi nekik a bagót. De gyakran előfordul, hogy vadidegen felnőttnek adnak pénz, megkérve, hogy ugorjon be a dohányboltba, cserébe megtarthatja a visszajárót. Van aki már 50 forintért hajlandó erre.

– 17 évig voltam festő a Mérleggyárban, három komponensű festékekkel dolgoztam. Azok meglátszanak a tüdőmben, a cigaretta nem – mondta Péter. A nyugdíjas férfi elárulta, 16-17 éves korában gyújtott rá először, édesanyjától lopta el a Fecskét (ez egy népszerű cigarettamárka volt – a szerző). – Azért ezt, mert a Munkáson nem volt füstszűrő, ezért a számba került dohánymorzsalékon állandóan köpködni kellett. A Fecskén pedig volt – tette hozzá. Péter szerint egyébként nem a cigaretta, hanem a mai, erősen szennyezett levegő okozza a különféle betegségeket.

A játszótereken sem különb a helyzet, bár ott rá sem volna szabad gyújtani.

A cigarettázás egyénként a közterületeken is nyomot hagy, utcán, kapualjakban padok mellett, de még a játszótereken is nagyszámú csikk található. Ez utóbbit többször is a szülők takarították el, a többi szeméttel együtt.

[totalpoll id=”543606″]