Május 20-a mától a méhek világnapja

A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994-től április 30-án ünnepeljük Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében május 20-a 2018-tól a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára hívja fel a világ figyelmét.

A javaslat Szlovéniából érkezett, ahol a méhészkedés jelentős hagyományokkal rendelkezik, és ahol minden 200-ik szlovén foglalkozik méhészettel. Ez a legmagasabb arány az egész világon!

De miért május 20-a?

A dátum nem véletlen. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, a szlovén származású Anton Jansa. Az eredetileg festőnek tanult Jansa a Habsburg udvar bécsi egyetemének a méhészkedés tudományát oktató tanára volt. Munkásságának fontosságát már akkor felismerték és nagyra becsülték.

Így élnek a méhek

A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.

forrás: sokszinuvidek.hu