Bajor miniszterelnök: le kell zárni a határt, ha nem sikerül a reform

Le kell zárni Németország határát a menedékkérők előtt, ha nem sikerül a menekültügyi reform – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök egy pénteki német lapinterjúban.

A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Bild című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Bajorországban – ahol a menedékkérők legnagyobb része eléri a német határt – „nagy aggodalommal” fogadták az Európai Bizottság jelentését, amely szerint ismét emelkedik a Törökországból az Európai Unió területére átkelő menedékkérők száma, mert „az ellenőrizetlen bevándorlás egyszer már, 2015-ben, alapvetően megváltoztatta nemcsak a politikai szerkezetet, hanem a biztonsági helyzetet is Németországban”.

Hozzátette, hogy „ennek nem szabad megismétlődnie”, ezért  a határon meg kell tagadni a belépést a menedékkérőktől, ha nem sikerül kiépíteni az új típusú befogadóállomásokat – a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján ANKER központnak nevezett létesítményeket -,  a CSU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium reformtervének legfontosabb elemét.

A tárca szóvivője, Harald Neymanns a pénteki berlini kormányszóvivői tájékoztatón az interjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tervek szerint augusztus végén, szeptember elején elkezdődik az első ANkER központok próbaüzeme, és „nincs semmi ok alternatívák mérlegelésére”.

Hozzátette: a német határon mindenkitől megtagadják a belépést, akinek nincs érvényes úti okmánya, kivéve, ha azt mondja, hogy menedéket kér Németországban, vagy el akar jutni Németországon keresztül egy másik államba, hogy ott kérjen menedéket.

A kivétel az előző belügyminiszter, Thomas de Maiziere egy 2015 szeptemberében kiadott utasításán alapul. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap értesülése szerint az új kormányban – amelyben a CSU elnöke, Horst Seehofer a belügyminiszter – egyeztetések kezdődtek arról, hogy visszavonják-e ezt az utasítást és térjenek-e vissza a korábbi gyakorlathoz, amelynek alapján senki sem léphet be Németországba érvényes iratok nélkül.

A legnagyobb német ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) viszont a szövetségi alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt.

Stephan Brandner kincstárnok pénteki berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciója április 14-én beadványt juttatott el az alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy a jog uralma helyett alkotmányellenes módon a „jogtalanság uralma” valósult meg Németországban azzal, hogy Angela Merkel kancellár 2015. szeptember elején úgy döntött, nyitva hagyják a határt az országba Ausztria felől érkező menedékkérők előtt, és nem tagadják meg tőlük a belépést.

Az alkotmánybírósági eljárás „megváltoztathatja a világot, és meg is változtatja, ha sikeres lesz”, mert ha a testület az AfD álláspontjával egyezően megállapítja, hogy alkotmányellenes állapot állt be a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt, akkor a kancellárnak „semmi perc alatt” távoznia kell – mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől  jobbra álló párt tisztségviselője német hírportálok beszámolói szerint.

Felidézte, hogy a „jogtalanság uralma” kifejezést Horst Seehofer jelenlegi belügyminiszter, volt bajor kormányfő, a CSU elnöke használta a Merkel-kormány menekütpolitikájával kapcsolatban. Stephan Brander elmondta, hogy „mi végrehajtjuk, amit Seehofer bejelentett, de nem vitt véghez”.

Jürgen Braun, az AfD-frakció helyettes igazgatója hozzátette, hogy a kancellár nem kormányozhat diktátorként, neki is be kell tartania a törvényeket. Kiemelte, hogy a Bundestagnak kell meghoznia a döntéseket a közösség egészét érintő lényegi ügyekben, de a kormány nem vonta be a törvényhozást, így 2015 szeptembere óta rendkívüli állapot van az országban.

A szövetségi kormány 2015 szeptember elején a menekültügyet európai uniós (EU-s) szinten szabályozó úgynevezett Dublin III. rendelettel indokolta, hogy nem tagadják meg a menedékkérőktől a belépést annak ellenére, hogy ügyükben nem Németország, hanem az a tagállam illetékes, amelynek területén elérték az EU-t.

A kormány a rendelet 17. cikkére hivatkozott, amely szerint „minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős”.

Forrás: MTI