Benkő Tibornak határozott elképzelései vannak a honvédség jövőjéről

Benkő Tibor kiemelte: 43 éves katonai múltja nyomán nem elmondásokból, hallomásokból, tankönyvekből ismeri, miről szól a katonai szolgálat. Pályája során belelátott a hazai és nemzetközi politikai irányítás, a civil kontroll, a katonai vezetés, a katonai és civil diplomácia jó, kevésbé jó és rossz példáiba is – fejtette ki.

Hitvallását három szóval jellemezte: hazaszeretet, hivatástudat és elkötelezettség.

Benkő Tibor azt mondta, többek között azért fogadta el Orbán Viktor miniszterelnök felkérését, mert látja és tapasztalja a kormány és a kormányfő, valamint katonái támogatását, továbbá egyetért a kormányfő elgondolásával és azon szándékával, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében szükség van egy erős honvédségre.

Az 1955. október 16-án született Benkő Tibor vezérezredes ismertette életútját, amelyet a honvédség kötelékében töltött; katonai pályafutását szakaszparancsnokként kezdte, sokféle beosztásban szolgált, és 8 évvel ezelőtt lett a Honvéd Vezérkar főnöke. Kiemelte: vezetői elvárásai közé tartozott, hogy egy parancsnok és egy civil vezető is legyen szigorú, követelménytámasztó, példamutató és emberséges.

Azt mondta: tudja mik a célok, miként kell irányítani, és hogy mire van szüksége a katonáknak, a Magyar Honvédségnek, hogy törvényben meghatározott feladatait eredményesen végezze, ezáltal szolgálva a magyar emberek, Magyarország biztonságát.

Benkő Tibor leszögezte: a mindenkori kihívásoknak megfelelő nemzeti képességet kell építeni. Csak így és ezáltal lehetünk a NATO még inkább elismert tagjai – mondta a vezérezredes, hozzátéve: a transzatlanti kapcsolatoknak továbbra is stratégiai jelentőséget tulajdonít.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának erősítése érdekében állandó tagként veszünk részt az állandó strukturált együttműködésben. Ezek közül kiemelte Magyarország kibervédelmi információmegosztási platformon való részvételét. Kitért továbbá a visegrádi együttműködésben való részvételre, amely – mint mondta – még soha nem volt ilyen erős, mint napjainkban.

Benkő Tibor hangsúlyozta: a megváltozott biztonsági környezetben számos új kihívással is szembe kell nézni. Példaként említette a hibrid és a kiberhadviselést, a világban egyre erősödő terrorfenyegetettséget, amelynek “melegágya” szerinte a tömeges illegális migráció. Kiemelte továbbá az iszlám radikalizációt és a szomszédos Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktust.

Azt mondta: annak érdekében, hogy ezekre időben és hatékonyan tudjunk reagálni, elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása.

Mindezeket a kormány által elfogadott és költségvetésileg is támogatott Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében kívánja megvalósítani – fejtette ki a miniszterjelölt.

Benkő Tibor kiemelte, hogy a program első, honvédelmi része, a Magyar Honvédség legfontosabb erőforrásáról, a katonákról szól. Ennek kapcsán elmondta: céljai között szerepel, hogy a katonák és a társadalom kapcsolatát erősítsék. Fontosnak nevezte a fiatalok megszólítását, toborzását, pályán tartását. Emellett a program tartalmazza a kiképzés és oktatás korszerűsítését, a területvédelmi alapon szerveződő tartalékos rendszer felállítását, a laktanyai elhelyezés feltételeinek javítását – jelezte.

Kitért arra is, hogy sokkal modernebb, hatékonyabb és korszerűbb felszerelésre, haditechnikai eszközökre is szükség van. Erről szól a Zrínyi 2026 a haderőfejlesztési része, amely a katonák, a Magyar Honvédség képességigényeire épül – mondta.

A miniszterjelölt vezérkari főnök mindkét bizottság tagjaitól számos kérdést kapott.

Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke többek között azt kifogásolta, hogy miért katona kerül a Honvédelmi Minisztérium (HM) élére. Demeter Márta, a honvédelmi bizottság LMP-s alelnöke is felvetette, Benkő Tibor vezetésével miként valósul meg a “civil kontroll”.

Benkő Tibor többször is hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy egy volt katona ne gyakorolhatná a civil kontrollt.

Ennek kapcsán Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke is elmondta, számított a kérdésre, ezért utánanézett, s több nyugati, uniós államban is aktív katonai vezetőből lett honvédelmi miniszter.

A DK-s Vadai Ágnes kérdésére válaszolva elmondta: a helikopterbeszerzés továbbra is napirenden van, a sorkatonai szolgálat visszaállítását nem tervezik.

Azt is rögzítette, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat továbbra is a HM-nél marad. Leszögezte, a kormányfő felvázolta neki a terveket, s arról “szó nem volt”, hogy hatásköröket vonnának el a HM-től.

Kiemelte: 2024-re elérjük a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetést, és a kormányzati szándék az, hogy ezt szinten is tartják.

Benkő Tibor azt is közölte, Korom Ferenc vezérkarifőnök-jelölt az ő jelöltje.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hat igen és két nem szavazattal, míg a nemzetbiztonsági bizottság négy igen, két nem szavazattal támogatta Benkő Tibor honvédelmi miniszteri kinevezését.

Ezt követően Benkő Tibor bejelentette, Áder János államfőnek benyújtja felmentési kérelmét.

(Borítókép: Benkő Tibor balról, Korom Ferenc jobbról; MTI fotó: Soós Lajos)