A szakértői vélemény újabb kiegészítését rendelte el a bíróság a Szeviép-ügyben

Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó – már felszámolás alatt álló – Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolják.

A vádirat szerint a vádlottak a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság vezetői voltak. A részvénytársaság gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került és az esedékes tartozásait nem tudta határidőre maradéktalanul teljesíteni. Április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a cég felszámolását.

A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentése után is tovább nőtt, 2010. augusztus 13-ára elérte a kétmilliárd forintot. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.

A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, így a visszafizetésre nem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válás után adták, folyamatosan csökkentve a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során mintegy 430 millió forint térült meg.

A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.

Stefán József szakértő a szerdai meghallgatása során ügyészi kérdésre megerősítette, hogy a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségben szerepet játszottak a kapcsolt vállalkozásoknak, más cégeknek és magánszemélyeknek nyújtott kölcsönök. Úgy fogalmazott, a cég vezetőinek a gazdálkodási nehézségek jelentkezésekor dönteniük kellett arról, hogy leállítanak minden tevékenységet vagy igyekeznek fenntartani a működőképességet, és ők ez utóbbit tették.

A szakember kifejtette, annak megállapításához, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök tevékenységük finanszírozását szolgálták-e, e cégek könyvelésének áttekintésére van szükség.

Kissné Gyuris Patrícia Andrea bíró ezért az ügyészi és védői indítványoknak helyt adva a szakértői vélemény újabb kiegészítését rendelte el. A per előreláthatólag szeptemberben folytatódik.

Szabó Bálint, a Szeviép-károsultak egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a bírósági tárgyalás előtt tartott sajtótájékoztatóján arra szólította föl a bíróságot, hogy a vádlottakat ítélje letöltendő börtönbüntetésre és “teljes vagyonelkobzásra”.

A jogász úgy fogalmazott, a ki nem fizetett alvállalkozók nyolc évvel az eset után joggal várják el, hogy azok, akik “szétlopták a szegedi nagyberuházásokat”, elnyerjék méltó büntetésüket.

Az ügyvezető emlékeztetett arra, a kormány döntése értelmében május 31-ig tart az alvállalkozók állami kártalanítása. Eddig mintegy 1,5 milliárd forintot fizettek ki a vádlottak helyett, az adófizetők pénzéből. Ugyanakkor a károsultak egy jelentős csoportja – azok a vállalkozók, akik csődbe mentek – nem részesülhetett kártalanításban. Ezért Gulyás Gergelyhez – a Miniszterelnökséget vezető leendő miniszterhez – fordult, annak érdekében, hogy az új kormány egyik első döntéseként induljon meg a kártalanításuk – mondta.
(Borítókép: tüntető alvállalkozók a Szeviép irodaháza előtt 2010-ben; illusztráció; forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)