quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2026. 02. 03. kedd
  -  Balázs
Makó

Élővé teszik a múzeum putriját

2018. április 30.

A Kubinyi Ágoston Program keretén belül mintegy 9 millió forintot pályázott meg a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum. Ebből forrásból és 1 millió forintos önerőből újítanák fel az 1985-ben épült putrit.

A József Attila Városi Múzeum skanzene néprajzi építményeket állít ki – ezek Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató kiemelt kutatásai voltak. A „hagymásház”, a kovács- és bognárműhely, a hambárok és a putri közül az egyik legrégebbi épület az egyik gabonás kas, amely a 19. század végére való. Most azonban a putri újulhat meg egy pályázatnak köszönhetően. Szikszai Zsuzsanna igazgató elmondta: a skanzenben található épület egy másolat, ugyanis a Szerecseny utcából építették át, nem eredeti anyagokból.

– Most fogunk beadni egy pályázatot az állandó kiállítás megújítására. A Kubinyi Ágoston Program keretén belül a putrit újítjuk fel. Az épületet 1984-ben építették ide és az állapota nagyon leromlott – fogalmazott az igazgató.

Az intézmény 9 millió forintot pályázott meg, amelyhez 1 millió forint önerőt kell még biztosítani. Ebből az összegből a tetőt meghosszabbítják, szigetelik, és a nádat is kicserélik, illetve be is rendezik úgy, mint ahogy egykor 1960-ban éltek benne. A munkát Buzás Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Skanzen főépítész közreműködésével és irányításával valósulhat meg.

A múzeum vezetőségének további ötletei vannak, mivel tehetnék még színesebbé, élővé a skanzent: terveik szerint szeretnének még több épületet telepíteni az udvarba, többek között a csöves kukorica tárolására alkalmas kotárkát, amely paticsfal technikával készülne.