quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 20. vasárnap
  -  Tivadar
Promenad.hu archívum

43 évesen pusztult el a világ legöregebb pókja

2018. április 28.

A világ legöregebb pókja 43 évesen pusztult el egy hosszú távú tanulmány ideje alatt Ausztráliában.

A Pacific Conservation Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a Gaius Villosus fajba tartozó matuzsálem jelentősen túlélte az eddig ismert legidősebb pókot, egy 28 évesen elpusztult mexikói tarantulát.

A dugós csapóajtós pókfélék közé tartozó faj egyede egy hosszú távú tanulmány ideje alatt pusztult el, amelyet az ilyen pókok élettartamának megismerése céljából végeztek Leanda Mason, a perthi Curtin Egyetem professzorának vezetésével.

“Ismereteink szerint ez a valaha felfedezett legöregebb pók, hosszú élete révén információkat nyerhetünk a csapóajtós pókok viselkedéséről és populációja dinamikájáról – idézte Masont a PhysOrg tudományos portál.

Kiemelte: “a projektet Barbara York Main indította el 1974-ben, és a hosszú életű pókpopulációt több mint 42 éven át vizsgálta Nyugat-Ausztrália Wheatbelt régiójának középső területén”.

“Barbara részletes vizsgálatának köszönhetően meg tudtuk határozni, hogy a csapóajtós pókok hosszú élete életmódjuknak köszönhető – vad bokros vidéken élnek, helyben maradó életmódot folytatnak, anyagcseréjük lassú” – tette hozzá.

A Curtin Egyetem csapata folytatta a ma már 88 éves Barbara York Main kutatását, és információkat gyűjtöttek a pók koráról, halálának okáról és próbálták megismerni élettörténetét.

A szakértői csoport megállapította, hogy a pók viselkedésbeli jellemzőinek köszönhetően hogyan élt ilyen sokáig Ausztrália kies vidékein.

A 43 éves csapóajtós pók nemcsak rekorder volt, hanem demonstrálja azt is, milyen fontosak a hosszú távú kutatások a különböző fajok életének megismerésében Ausztráliában. Ez a pók segíthet az is meghatározni, hogy milyen hatással lehet a fajra a jövőben a klímaváltozás vagy az erdőirtás.

Fotó: illusztráció